Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Régészet - Demjén Andrea: A gyergyóújfalvi templom régészeti kutatása

A GYERGYÓÚJFALVI TEMPLOM RÉGÉSZETI KUTATÁSA

J Barna, sárga agyagrögökkel kevert (sírgödör beásása)

1 5. 1 Fekete föld

1 2J Barna, sárga agyagrögökkel és habarccsal kevert (sírgödör beásása)

1 ö. 1 Barna, sárga agyagrögökkel kevert (4. sír betöltése)

i *

1 Homokos, habarcsos és téglatörmelékes omladék

1 4

1 Fekete föld, sárga agyagrögökkel és habarccsal kevert

8. ábra. A 2. szelvény keleti metszete

9- ábra. A 7-8. szelvények alaprajza

A késő gótikus templom déli hajófalához 4,80 m hosszú és 5,30 m széles belterületit portikuszt csatoltak. Falait közepes méretű andezitkövekből rakták, világos- szürke, kemény, apró kavicsos, téglatörmelékes és mészrögös habarcsba, a fal szélessége 0,70-0,80 m. A portikusz nyugati falát egy támpillérhez csatolták, míg a keletit a hajó déli falához. A portikuszt nem állt módunkban feltárni, a kutatás során a falakat és a vízelvezető árok által okozott károkat dokumentáltuk (9. ábra; 4/1. tábla).

A mai templom belsejében, az északi mellékoltár előtt és a templomon kívül, a szentély délkeleti sarkánál tártuk fel a cinteremfal maradványait. A kerítés falazata és habarcsa hasonlít a templom szentélyének habarcsához, szélessége 0,60-0,77 m a 4. szelvényben és 0,45 m a 9- szelvényben (10/1,2. ábra). A kutatott felületről nem került elő leletanyag, ennek következtében nem tudtuk azt megállapítani, hogy a középkori templom szentélyével együtt vagy pedig valamivel később épült. A helyszíni megfigyeléseink alapján a mai cinterem- kerítés déli részén ülőfülkék vannak, mely teljes mértékben eltér a többi faltól. Megtörténhetett az,

39