Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhelyi céhbehívótáblák
SZÉKELYUDVARHELYI CÉHBEHÍVÓTÁBLÁK Zepeczaner J enő Székelyföldön három város vált céhközponttá: Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely. A kézműves mesterek által létrehozott céhek célja a termeléshez és a helyi piachoz kapcsolódó kiváltságok biztosítása volt, ez indokolta a céhek alakítását is. Az első céh kereskedelmi utak kereszteződésénél, a nagy folyóvölgyben fekvő Marosvásárhelyen (Székelyvásárhelyen) jött létre. Első ismert céhkiváltságlevele, a mészárosoké 1493-ban keletkezett. Báthori István erdélyi vajda 1487. február 4-én keltezett oklevelében említi a vargák céhmesterét. A mészárosok 1493- ban kaptak kiváltságlevelet az erdélyi vajdától. A 16. század elején, 1513-ban a szűcsök kapnak kiváltságlevelet II. Ulászló királytól. 1514-ben a szabócéhet említik. A 16. században, a nagy politikai és társadalmi átalakulások századában tovább nőtt a céhek száma. 1519. szeptember 27-én keletkezett az első átfogó céhjegyzék, ez a gyapjúszövő, kovács, mészáros, nyerges, szabó, szántó, szíjgyártó, szűcs, takács és varga, vagyis összesen tíz céhet említett. 1657-ben az asztalos, borbély, csiszár, csizmadia, erszényes, fazekas, kádár, kalandos, kerekes, kovács, kötélverő, lakatos, mészáros, nyerges, ötvös, süveges, szabó, szántó, szíjgyártó, szűcs és varga céhet írták össze, összesen 484 mesterrel az I6l6-ban szabad királyi város rangjára emelt településen. 1750-ben 22 céh volt 520 taggal, 1762-ben 21 céh működött, 1816-ban 20 céh 640 taggal termelt, majd 1855. január 4-én 22 szervezett céh létezett egyszerre. Összesen 33 céh alakult a céhes élet századai alatt Marosvásárhelyen.1 Székelyudvarhelyen bizonyítottan az első céh, a fazekasoké, 1572. június 15-én, Báthori Gábor fejedelemtől kapott privilégiumlevelet.2 3 4 A korábbi, 1556-ra keltezett tímár céhszabályt (?), mivel feltárásakor is olvashatatlan volt, nem tekinthetjük elegendő bizonyítéknak a céh korábbi meglétére.5 János Zsigmond Gyulafehérváron 1564. június 17-én kiadott védelmező levelében maradt fenn a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr mezővárosok (Oppidorum Nostrorum dicti Wdwarhel, et Kerezthwr) kézműveseinek első említése: „nec Artifices citra solucionem laborum suorum operas impendere teneantur Prout Annuimus et concedimus presencium per vigorem. A szűcs céh 1579-ben mutatta be első ismert céhszabályait Szabó István városi bírónak, aki azt elfogadta. Báthori Kristóf megerősítette a tímárok és cserzővargák privilégiumait, amit Báthori Zsigmond erősített meg és adott újra ki 1584-ben. A fejedelem még ugyanabban az évben, március 15-én öt pontból álló szabályzatot adott a céhnek.5 A szűcs (1579), szabó (1606), lakatos és csiszár (1613), mészáros (1630), csizmadia (1635), szíjgyártó (1639), asztalos (1779) kalapos (1803), kordoványos (1819) céhek jöttek létre. Összesen 16 céh működéséről van tudomásunk, amelyeknek három évszázadig meghatározó szerepük volt a város és vidéke gazdasági életében, ipari termékekkel való ellátásában. Kézdivásárhelyen a 16. században egyetlen céh jött létre, 1572-ben alakult meg a tímárcéh. Az erdélyi fejedelemség korában, 1638-ban a csizmadia, 1649-ben a szűcs és a fazekas, 1809-ben a mészáros, 1844-ben a kalapos, 1857-ben a cipész céh alakult meg, vagy említik első ízben forrásaink.6 Összesen 11 céh létezett és működött hosszabb-rövidebb ideig a városban. 1 BÓNIS 1997; PÁL-ANTAL 2003, 433-436; PÁL-ANTAL 2009, 83-85; SEBESTYÉN 2009 12-49. 2 CL. 36 sz. 3 JAKAB, SZÁDECZKY 1901, 275-276. 4 SzOkl 1890, III, 321-323, idézi JAKAB, SZÁDECZKY 1901, 275. 5 JAKAB, SZÁDECZKY 1901, 303-304. 6 PÁL 2003,65-69. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 365-376. 365
