Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)

jönni nem volt bátorságos. De hazafiságától viseltetvén szerzettem a M(é)lt(osá)g(o)s G(ene)r(a)l(i)st(o)l gratiát, hogy kiki bízvást Hazájába jöhet.”

Ugyanakkor valószínű Lázár Ferenchez és feleségéhez is küldött levelet: „Közönségesen írt a (vajdához) az M(é)lt(ó)s(á)g(o)s G(ene)r(á)l(i)s az ott benn lévő magyarság mellett, de azok valamit még kérni találnak, azpassuson lévő várnál Könnyű egy kis ajándékocskával a dolgot véghez vinni... minél hamarabb induljon meg K(egye)l(me)t(e)k. ”

A gyimesi várat és az ott lévő vámost említheti Daniel Péter.50

A kurucok erdélyi hadi kudarcainak több oka is volt. Az erdélyiek, főként pedig a székelyek, a császári hadakhoz képest jóval gyengébben voltak felfegyverezve. Messze elmaradtak a labancokhoz képest a tűzfegyverekkel való ellátottság dolgában. A székelységnek tüzérsége, hogy lett volna, nem tudok róla. Magyari András szerint 1704-ben 1496 csíki férfi neve szerepel a szabadságharcosok listáján. Ugyanő állítja: a székelyföldi kuruc haderő mintegy 6000 férfit számlált.51

A kuruc hadakra, így a székelyföldiekre is a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség volt a jellemző. A kuruc hadvezetés messze elmaradt a császári hadak tisztikarának a felkészültsége, tapasztalata mögött.

SZŐCSJÁNOS___________________________________________________________________________________

50 KvLvt, A Lázár család levéltára, 384/11. 502; 384/14/11/497.

51 MAGYARI 2003, 122.

350