Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Régészet - Demjén Andrea: A gyergyóújfalvi templom régészeti kutatása
DEMJÉN ANDREA 50 cm 1. ábra. A középkori templom keresztelőmedencéje összeírásban a faluból 43 gyalogpuskást és öt hadiszolgálat alól felmentett személyt jegyeztek fel.16 1701-ben a csíki Kabala hágó alatti új vár építésénél 34 újfalvi vett részt.17 1702-ben összeírták a falu lakosságát valamint az állatállományt: 94 szabad embert jegyeztek fel 198 vonómarhával és három jobbágyot négy vonómarhával.18 Az 1711-ben készült összeírás hat nemes, 52 lófő, 25 gyalogpuskás, 10 szabados és két zsellér családot említ.19 Az 1717-1719-es szárazság és a pestisjárványok jócskán megtizedelték a falu lakosságát: 274 halottat és 480 túlélőt írtak össze ebben az időben.20 Az 1721-es adókötelesekről készített összeírásban hat nemes, 88 lófő, 13 jobbágy és öt zsellér családot írtak össze, tehát összesen 121 háztartást.21 1744-ben a falura 1056 forint adót vetettek ki.22 A 16-18. századi adó-, valamint katonai összeírások a település fokozatos demográfiai növekedését tükrözik.23 24 Újfalu középkori egyházáról meglehetősen kevés írott adattal rendelkezünk (1/2. tábla). A legkorábbi adat 1638-ból említi a plébániát.29 A 18. század eleji állapotokról a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban található vizitációs jegyzőkönyvek tartalmaznak értékes adatokat.25 Az 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyv kőből épített cinteremkerítést, a toronyban két harangot, a templomban egy oltárt, valamint a templomi felszereléseket és textíliákat sorolja fel.26 Az 1731-es vizitáció27 ennél jóval részletesebb. A templom, a Szent Mária Magdolna kápolna28 és az egyház ingóságainak felsorolása mellett említést tesz a hívek lélekszámáról,29 az adományozókról, a templomi földekről valamint a plébánosról. A leírás alapján a templom ebben az időben tetőcseréppel fedett, kőkerítéssel van körülvéve és a toronyban egy 226 kg-os és egy 113 kg körüli harang található. A templomi felszereléseket is felsorolja, mely szerint a templomban található egy keresztelőmedence30 (1. ábra), egy két oszlopos oltár, egypixis,31 egy aranyozott ezüst16 SzOklú.s. VIL, 184, 190. 17 SzOkl VII., 93. 18 A lakosság 7 köböl búzát, 30 köböl zabot, 12 szekér szénát valamint 19 krajcárt szolgáltatott be. SzOkl VII., 94. 19 KELEMEN 2006, 382. 20 SzOkl VII., 233. 21 KmOLvt Székely Láda, 63. sz., 125. 22 SzOkl VIL, 422. 23 GARDA 1997, 38-56. 24 SCHEMATISMUS 1848-49,947. 25 Köszönetét szeretnék mondani Pénzes Lórándnak, a Gyulafehérvári Főesperesi Levéltár egykori levéltárosának és Bernád Ritának a Gyulafehérvári Főesperesi Levéltár és a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár levéltárosának a kutatás során nyújtott segítségükért. 26 GyÉLvt 1721, l.d., l.k., 197-198. 27 GyÉLvt 1731, 6. d„ 13. k., 264; ERKEJ 2002, 119. 28 A Szent Mária Magdolna kápolna feltételezhetően Kilyénfalván lehetett. Az 1717-es vizitáció bejegyzése szerint 1697-től Kilyénfalva Újfalu leányegyháza. GyÉLvt 1717,1. d., l.k., 116-118. Egy későbbi 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben a Szent Mária Magdolna tiszteletére felszentelt kápolna a kilyénfalvi filiánál jelenik meg. GyÉLvt 1721, l.d., l.k., 198. 29 A feljegyzés alapján az egyház lélekszáma a leányegyházakkal együtt 709 személy (ebből 300 házas, 196 fiú, 192 lány, 15 szolga és 6 szolgálólány). GyÉLvt 1731, 6. d., 13- k., 264. 30 Az andezittömbból faragott kehely alakú keresztelőmedencét a plébánia udvarán találtuk meg, ma méltó helyén, a templom szentélyében látható. 31 Pyxis, pixis, pikszis: fémből készült szelence, fedeles edényke. Az egyház az oltáriszentség őrzésére használta. Kezdetben talp nélküli, henger formájú, elefántcsontból vagy nemesfémből, esetleg fából készítették, felületét díszítették. A teteje lapos vagy domború. Amíg az oltár cibóriumára függesztve őrizték, a tetején gyűrű vagy horog 32
