Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Rokaly József: Dr. Jakab Antal kötődése a gyergyószentmiklósi gimnáziumhoz
DR. JAKAB ANTAL KÖTŐDÉSE A GYERGYÓSZENTMIKLÓSI GIMNÁZIUMHOZ Rokaly József Ha a magyarság történelmét 1526-ig a nagyság korára (a nagyság tudatához megfelelő katonai erő társult), 1918-ig a vitézkedés korára (a nagyság tudata megmaradt, de megfelelő katonai erő nélkül), 1989-ig a vergődés korára (a szétvert nemzet időszaka), 1989-től pedig a cívódó vergődés korára (szétverten is cívódva) osztanánk, akkor Jakab Antal későbbi püspök, diákként is és gimnáziumi igazgatóként is jórészt a vergődés korában élt és tevékenykedett (1909.3.13 -1993-5.5.). Kétségtelen az, hogy az 1929-ben a gyergyószentmiklósi Gimnáziumban (akkori nevén Liceul Sfântul Nicolai), Salamon Ernővel egy osztályban végzett és Déván érettségizett Jakab Antal lett ugyanabban az évben a gyulafehérvári római katolikus Teológia papnövendéke. „Tanul Gyulafehérvár SIS 1929-1934. (Első öt évet végző évfolyam!) sac. Gyulafehérvár 1934.6.29. (Majláth Gusztáv Károlyj.”1 Az 1928/29-es tanévben Gyergyószentmiklóson végzettek teljes névsora a következő: 1. Antal Iosif, 2. Blenesy Adalbert, 3 Bucurenciu Alexandru, 4. Cantemir Constantin, 5. Charap Adalbert, 6. Chindea Dumitru, 7. Dobrin Liviu, 8. Ferencz Ludovic, 9- Goia Petru, 10. Hrisch Edmund, 11. Jakab Anton, 12. Miclescu Emanoil, 13- Popianos loan, 14. Salamon Ernest, 15. Stanescu Virgil, 16. KatonaAndreiu, 17. Schvarz Alfred, 18. Sonneklar Matias, 19. Rusu Cornel.2 3 4 Az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román ígéretek és az 1919. december 94 párizsi kisebbségi szerződés aláírása ellenére a húszas években egymás után jelentek meg a romániai nemzetiségeket sújtó oktatási törvények, az „egységesítés" és „központosítás” jelszavak mögé rejtve. A gyulafehérvári egyesülési határozatok III. fejezetének 1. alpontja szerint: „Teljes nemzeti szabadság az együttélő népek számára. Mindenik népnek joga van a maga tieveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot. A párizsi kisebbségi szerződés 9- cikke így fogalmaz: „Azok a román állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi román állampolgárok. Nevezetesen hasonló joguk van saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézményeket létesíteni, igazgatni és azokra felügyelni, azzal a joggal, hogy azokban saját nyelvüket szabadon használhatják és vallásukat szabadon gyakorolhatjákUgyanazon szerződés 11. cikke pedig így: „Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román Állam ellenőrzése mellett, vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen. "5 Ezekkel homlokegyenest ellentétesen már a trianoni békeszerződés aláírása után egy félévre megjelent a 31774-es sz. rendelet, amely szerint a román származású tankötelesek csak román nyelvű iskolákat látogathatnak.6 Ez a rendelet kiindulópontja lett a későbbi származás, név és valláselemzés gyakorlatának, amely - egyoldalúságánál fogva - kimondottan magyarellenesnek bizonyult (és nem csak Nagy-Romániában). A román nyelv uralkodóvá tételét minden eszközzel 1 JAKUBINYI 2004, 36. 2 ROKALY 2008, 350. 3 MIKÓ 1941, 265. 4 MIKÓ 1941,270. 5 MIKÓ 1941,270. 6 FODOR 1995,92. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 309-322. 309
