Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Nyárádi Zsolt–Szász Hunor: A recsenyédi unitárius egyházközség a levéltári források tükrében
A RECSENYÉDI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG... „Én N. N. esküszöm az egy élő igaz Istenre, mennynek Földnek teremtőjére, Jézus Krisztus Sz(ent) Attyára, hogy ezen Presbiteri, Sz(ent) Egyház (...) hivatalomban, melyre most válosztattam s az n(agy)s(ágos) Eklésia tagjai által megválasztattam, híven igazán és lelki ismeretesen eljárok az Istennek Sz(ent) házára, a parochiális épületekre, kertekre, s azoknak romlásaira és meg épittésire. A megye külső és belső gazdaságára, ingó és ingatlan javaira ügyelettel leszek. T(iszteletes) Esperesemnek, papomnak, Curatoromnak minden igazságos parantsolatainak hiven engedek, (...), az egyházi szolgáknak szokott jövedelmeiket curatorom parancsolattya szerént a maga idejében bé szolgáltatni el nem mulasztok, ami az Eklésiának javára, s épülésére szolgál, annak elő mozdítására jó lelki ismerettel igyekezem, s azon leszek, hogy mindenek ékesen és jó rendel legyenek a gyülekezetben. Isten úgy segéljen!”203 A presbitérium meglehetősen gyakran járt el békéltetési ügyekben és válási perekben. Majdnem minden esztendőre jutott házassági per, ami leggyakrabban válással végződött. Az esetek túlnyomó többségében a férjek erőszakoskodásairól és brutalitásáról olvashatunk a feljegyzésekben. A forrásokból megítélve úgy tűnhet, hogy a családon belüli erőszak nem volt ritkaságszámba menő eset a 19. század derekán. A presbitériumhoz forduló asszonyok panaszaiból számos olyan esetről szerzünk tudomást, amikor a férj tettlegesen bántalmazta vagy szidalmazta feleségét204 Olyan alkalomról is tudunk, amikor a férj késsel támadt felesége ellen.205 Ezzel szemben, viszonylag ritkán fordul elő, hogy a feleség legyen a felperes.206 A presbitérium számára mindig is sarkalatos kérdésnek számított az egyházon belüli fegyelem és rend megőrzése, valamint a hívek erkölcsi értékrendjének védelme. A hívek közötti számos konfliktus kezelésére és az erélyesebb fellépés végett 1892 februárjában megalakították a Fegyelmi Bíróságot, melynek célja a hívek erkölcsi magaviseletének ellenőrzése volt. A bizottság elnöke a lelkész lett, a jegyzői feladatokat a tanító látta el, míg tagjait a presbiterek közül választották.207 Az önálló recsenyédi gyülekezet első lelkészeiről csupán töredékes és bizonytalan információink vannak. A szentpáli gyülekezettől valamikor a 18. század első felében vált el Recsenyéd. A felsőbb rendeletek 1831-től vezetett jegyzőkönyvének kezdő bejegyzése foglalkozik az egyház- község első lelkészeivel. Az első két lelkész esetében csupán a vezetéknevet említi: Szentgyörgyi, Almási (ezen az említésen kívül nincs más adatunk róla, feltehetően Almási Fülöp Jánosról van szó), majd a harmadik lelkész Nagy András.208 Egy püspöki vizitációs bejegyzésből azonban tudjuk, hogy 1749-ben egy bizonyos Szentpáli István állt a gyülekezet élén.209 Az első négy lelkész pontos sorrendjét azonban nem állíthatjuk fel teljes bizonyossággal. Bizonytalan az ötödik pap kiléte is, valamint Molnár György tevékenységének pontos időpontja. A felsőbb rendeletek jegyzőkönyvét 1781-ben már az említett lelkész vezette,210 211 azonban 1783-ban új papot szentelnek.21 1 Csupán az 1790-es évtől követhetjük nyomon pontosan a lelkészek sorát, amikor Lövétei István megkezdi működését.212 Ezzel szemben valószínűbbnek látszik Molnár György lelkészi működését 1783-1789/1790 közé tenni, így a következő lelkésznévsort kapjuk: 1. Szentpáli István 1743 körül 2. Szentgyörgyi János 1762-1766 3. Fülöp János 1766-1778 4. Nagy András 1778-1783 3. Molnár György 1783-1790 6. Lövétei István 1790-1793 7. Tanka József 1793-1796 8. Killyéni János 1796-1824 9. Kis György Ferenc 1825-1830 10. Nemes Aranyosszéki Várfalvi Nagy Mihály 1830-1852 203 RUEkL, 6. köteg, 76. 204 Lásd például: RUEkL, 6. köteg, 20, 32. 205 RUEkL, 6. köteg, 32. 206 Erre egy ritka példa 1860-ból, amikor a feleség iszákossága miatt akart válni a férj, lásd: RUEkL, 6. köteg, 22. 207 RUEkL, 5. köteg, 189. 208 RUEkL, 14. köteg, 1. 209 RUEkL, 1. köteg, 7. 210 RUEkL, 14. köteg, 1. 211 RUEkL 1. köteg, 68. 212 RUEkL 1. köteg, 106. 275
