Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Régészet - Botár István: Csíkszépvíz havasi kápolnái
CSÍKSZÉPVÍZ HA VASI KÁPOLNÁI A kápolnának saját harangocskája is volt, ennek sorsáról többféle történet kering. Egyik változat szerint a harangot két sötétpatak-szádi ember vitte el és adta a gyimesközéploki kápolnának 1772 körül, majd innen az új templomba került, ahonnan 1917-ben hadi célokra elszállították. A szépvíziek szerint viszont a pogányhavasi kápolna harangja a helyi iskolába került (mások szerint ez a széphavasi kápolna harangja), ahol ma is látható, míg egy további változat szerint Szépvízre a széphavasi kápolna harangja került.8 A kis harang alighanem olyan hasonló kis toronyban lehetett elhelyezve, mint amilyent a szépvízi örmény temető kápolnáján, illetve a rákosi Bogát-kápolnán láthatunk. A régi országút mentén az írott és a térképes források a Szent László kápolna mellett további kápolnákról is tájékoztatnak (9- ábra). A 17. század közepén két különböző forrás is említi, hogy a távolabbi és magasabb Széphavason kápolnák állnak. 1649-ben Jegenyei Ferenc obszerváns szerzetes X. Ince pápának írt levelében búcsúengedélyt kér: „Inpago Somlio in ecclessia Sanctae Mariae Anuntiatiae fratrum ninorum Sancti Francisci reformatorum eodem die festo Sanctae Mariae, et secunda die Pentecostes indulgentiae plenariae...” Pünkösd másnapjára azonban Csíksomlyó mellett egy további búcsúengedélyt is említ: „In capellis Alpium Szép hauas pro secunda die Pentecostes indulgentiae plenariae”.9 Ezek egyben a legkorábbi hiteles adatok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról.10 Aligha lehet kétséges, hogy a széphavasi kápolnák (!) azért szerepelnek egyszerre a Somlyói búcsúval, mert a Moldvából érkező, Csíksomlyóra igyekvő pünkösdi zarándokok itt megpihentek, és misét is hallgattak. Erről tudósít Losteiner Lénárd, ferences szerző 18. század végi, sokak által idézett leírása. Van azonban egy korábbi forrás is, amely már 1630-ból arról értesít, hogy a Széphavason kápolna áll. Kun Szerafin ferences szerzetes jelentése kissé zavaros: „... Szép hauas, hoc est Beatae Virginis, ubi in praesens quoque extat capella miraculosa Beatae Virginis in regione Czik ”.11 Mivel sehol máshol nem értesülünk arról, hogy Széphavason Szűz Máriának szentelt kápolna állt volna, valószínűnek tűnik, hogy a szerző Csíksomlyót és a széphavasi emlékeket összekeverte.12 Az első katonai felmérésen viszont két kápolna van feltüntetve egymás mellett a Széphavason. A szerzőt a forrás közlője megbízhatatlannak tartja, így előfordulhat, hogy az általa jelzett, későbbi forrásokból nem megerősített titulus elírás lehet. Mindettől függetlenül a forrás egyértelműen tájékoztat arról, hogy itt Széphavason már ekkor kápolna is állt. A két évtizeddel későbbi Jegyenyei- féle adat fényében lehetségesnek tartjuk, hogy a széphavasi kápolna már ekkor a pünkösdi búcsúsok pihenőhelye, így a csíksomlyói búcsú első, igaz közvetett adatolása további két évtizeddel korábbra valószínűsíthető. Szintén erre utal az a helyi hagyomány, mely szerint a csíksomlyói Szent Péter egyházmegye azért kapta valamely, meg nem nevezett moldvai vajdától Bálványos-havasát, hogy cserébe a moldvai zarándokokat ellássák: „Alpium Bálványos quae per Vajvodam moldaviae ante duo Secula Parochiae S. Petri ea lege collati sunt, ut pro Festis Pentecostalibus ad Cs. Somlyo ventitantibus vicinis Ungaris in limitibus Moldaviae degeatibus Somlyoienses triduanum hospitium concedant et pro reditu eosdem commeatu provideant... ”. Az irat 1823-ban készült, így az eseménynek valmikor a 17. század elején kellett történie.13 Szőcs János szerint a Bálványos-havasa már a 17. század elején-közepén adatolhatóan a Somlyói egyházmegyéé, ezért az adományozásnak, eszerint a moldvai zarándoklatnak, és így a Somlyói búcsúnak is a 17. század közepénél korábban kereshetők a gyökerei. Minekután az írott adat és az első katonai felmérés is 8 MAGYAR 1996, 103-104. A tanulmányra Incze János történészhallgató hívta fel a figyelmemet, segítségét köszönöm. 9 TÓTH 2005, 1787 (APF SOCG Vol. 269. föl 52.). 10 MOHAY 2009, 136-139. 11 TÓTH 1994, 243 (APF SOCG vol. 219. Föl. 394-398.). 12 A forrásra és a hozzákapcsolódó információkra Muckenhaupt Erzsébet hívta fel a figyelmemet, segítségét itt is megköszönöm. Ugyanakkor Széphavason egy haranglábat is említ a gyimesi helyi emlékezet, ld. MAGYARI1996, 104, ami talán magyarázhatja a térkép adatát is. 13 BENKŐ K. 1853, 97. Az adatot Szőcs Jánosnak köszönhetem. A moldvai fejedelem adománya bizonyára nem közvetlenül a búcsújárás kialakulását követően jött létre, hanem már egy hosszabb ideje fennálló helyzetet kívánt ezzel orvosolni. Ez szintén azt sejteti, hogy a moldvaiak búcsújárása (és így maga a csíksomlyói búcsú) a 17. század első felében, vagy már azt megelőzően létezett. 21
