Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Bordás Beáta: A csíkszeredai Munkácsy-kiállítás a sajtó tükrében

székhelyű Székelyföld kulturális folyóirat, a most már csak internetes formátumban működő A Hét közéleti és kulturális kritikai lap tartoznak ebbe a kategóriába. Ezek közül, profilja okán, az Erdélyi Művészet lett volna leginkább érdekelt abban, hogy hasábjain a Csíkszeredái Munkácsy-ki- állításról közöljön, de még kishírt sem gyártottak ebben a témában,93 94 95 hogy ne is említsük az átfogó tanulmány, vagy minimum a kiállítás-kritika igényét. A Művelődés szintén nem szentelt figyelmet az eseménynek, a Székelyföld a 2007 májusi lapszámát94 Munkácsy-reprodukciókkal illusztrálta, és a Műteremtés című rovatban két írást közölt Munkácsyval kapcsolatosan, az egyik a kiállítás honlapján megtalálható Munkácsy Mihály életrajz Boros Judit tollából,95 a másik szöveg pedig Gyarmati Zsolt múzeumigazgató beköszöntő, rövid tájékoztatója a kiállításról,96 amelynek passzusai ugyancsak meglelhetőek a Munkácsy-honlapon.

A Hétben Kürti Emese publikált támadó hangú, vitára gerjesztő cikket a Munkácsy-kultusz ellenében,97 amely nem konkrétan a Csíki Székely Múzeumbeli Munkácsy-kiállítást támadta, hanem azokat az intézményeket, amelyek birkaszellemben csak arra hajtanak, hogy átvegyék a minél nagyobb nézőszámot produkáló kiállításokat (tehát burkoltan a csíki múzeumot is érinti a kritika). Kürti írásának legfontosabb eleme az volt, hogy felrótta a Munkácsy-mítosz háborítatlanságát,98 így írása szakmai vitát is generálhatott volna, de sem a szerző, sem az erdélyi művészettörténészek nem hoztak fel érdemi érveket a Munkácsy-életmű újraértelmezésének szolgálatában, magyarán az erdélyi szakma nem látott kihívást a Munkácsy-kiállításban. Az erdélyi „szaksajtó” nem is foglalkozott ezzel a kritikával, csupán Gyarmati Zsolt igazgató utalt rá vissza egy vele készült interjúban,99 amelyben többek között arról beszélt, hogy a kiállítás legnagyobb hozadékénak azt tartja, hogy „sikerült megszólítani és mozgósítani az erdélyi magyar művészetkedvelő társadalmat”, de nem tért ki rá, hogy konkrétan mit tart a műkedvelő réteg megszólalásának. Mint ki fog derülni a továbbiakban, az erdélyi szaksajtó és szakemberek nem foglalkoztak túlzottan a Mun- kácsy-kiállítással. A román nyelvű szaksajtó (Observatorul cultural, Dilema veche, România literară) sem foglalkozott az eseménnyel, csupán a romániai művelődési minisztérium reklámozta a honlapján az eseményt országos érdekeltségűként, Gyarmati Zsolt ismertetőjével és egy román nyelvű szórólap anyagával.100

A szaksajtó érdektelensége mellett csupán egy Csíkszeredái (helyi) kezdeményezés született arra, hogy szakemberek ismertessék a közönséggel Munkácsy művészetének nagyságát: a zsögödi Nagy Imre Képtárban április 27-én előadássorozatot tartottak Munkácsy Mihály művészetéről, az ingyenes rendezvényen Márton Árpád festőművész, Túrós Eszter művészettörténész és Szabó András főmuzeológus beszéltek Munkácsy festészetéről.101 Mivel az előadók szaktekintélyek Csíkszeredában, az elhangzottak ismeretének hiányában is feltételezhetjük, hogy nem másoktól „kölcsönzött” előadások102 hangzottak el, tehát a Csíkszeredái szakma igyekezett „saját” értelmezést nyújtani a témáról, az előadássorozatnak az volt a célja, hogy az érdeklődők ne teljesen laikus

____________________A CSÍKSZEREDÁI MUNKÁCSY-KIÁLLÍTÁS A SAJTÓ TÜKRÉBEN

93 Áttekintve a 2005 (VI. évf.)-2009 (X. évf.) összes megjelent száma, tehát a 19. számtól a 32.-ig.

94 Székelyföld, XI. évf., 5. sz., 2007. május.

95 Borosjudit: Munkácsy Mihály (1844-1900). A www.munkacsy.ro honlapon a Munkácsy Mihály/Életpálya címszó alatt található meg, lásd: http://www.munkacsy.ro/mm_eletpalya.php, letöltve: 2009. május 29. A Székelyföld honlapján lásd: http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MjA3, letöltve: 2009- május 30.

96 Gyarmati Zsolt: Munkácsy-képek Erdélyben - válogatás v. Pákh Imre amerikai műgyűjtő, a Magyar Nemzeti Galéria és a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum képeiből. Lásd: http://www.hargitakiado.ro /cikk.php?a=MjA2, letöltve: 2009. június 2.

97 KÜRTI 2007.

98 „Az utóbbi évek nagysikerű Munkácsy kiállításai alkalmat adhattak volna arra, hogy szakítva a „ nemzet nagy’ festője ” mítosszal, megvalósuljon az életmű kritikai feldolgozása, amely valódi érdemeinek megfelelően helyezi el Munkácsy-t a magyar művészettörténetben. Ehelyett a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei egy korrekt, de minden történeti distanciát nélkülöző kiállítást és tudományos katalógust bocsájtottak a köz javára, a köz pedig folytatta a Munkácsy-zarándoklatok birkaszellemű gyakorlatát. ” (Kürti 2007)

99 B.D.T.: Július 15 + 2 nap Hosszabbítással még egy hétig látogatható a Munkácsy-kiállítás. Transindex, 2007. 07. 10. http://eletmod.transindex.ro/?cikk=5799&nyomtat=l, letöltve: 2009. május 29.

100 Lásd: www.cultura.ro (Ministerul Culturii şi Cultelor honlapja): Muzeul Secuiesc al Ciucului: renumita expoziţie de pictură Munkácsy, 2007. június 4-től.

101 Szabó András: Vw.ezistudas.zs a Képtárban. Csíki Hírlap, II. évf., 79- sz., 2007. április 26.; Ezistudas.zs sorozat. Hargita Népe, XIX. évf., 96. sz., 2007. április 26.;

102 A napilapok legtöbb esetben elintézték a Munkácsy-kiállítás szakmai elemzését azzal, hogy a kiállítás honlapjáról és a Csíkszeredái katalógusból átemelték a három magyarországi művészettörténész írását Munkácsyról.

197