Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Régészet - Botár István: Csíkszépvíz havasi kápolnái
CSÍKSZÉPVÍZ HAVASI KÁPOLNÁI Botár István Csíkszépvíz (románul: Frumoasa, Hargita-megye, Románia) Felcsíkon, a Csíki-medence északkeleti felén, a 12A főút mentén található a Szépvíz-pataka mentén (1. ábra). A falu első említése a 16. századból ismert, egyházi szempontból a középkor folyamán Borzsovával együtt Csíkszent- miklós filiája volt. A falu területéről mindeddig nem kerültek elő középkori leletek, ami vélhetően kutatás hiányosságára írható, hiszen a helynév alapján arra gyanakszunk, hogy a falu keletkezése századokkal megelőzi első említését.1 A középkor folyamán Csíkszépvíz volt az utolsó lakott csíki település a Moldvába haladó országút mentén. A régi országút azonban nem a jelenlegi, a 19- század elején kialakított, a Szépvíz-pataka folyását követő új nyomvonalon haladt, hanem Szépvízről rögtön nekirugaszkodott a falutól keletre magasodó Csere-oldalnak, majd a hegyek gerincén, a beszédes Utak-köze nevű részen kapaszkodva, a Pogányhavasra, majd innen a Széphavas felé haladt, és ezt követően még hosszú ideig a hegygerinceken futott (2. ábra). A 18. századig lakatlan Tatros-völgybe csak jóval keletebbre a régi vámnál (Alte Schantz) ereszkedett be.2 A régi nyomvonalat nem csak az első katonai felmérés rögzíti nagy pontossággal, de a hegyekben ma is számtalan, egymással párhuzamosan haladó, egybefutó-szétváló, felhagyott út figyelhető meg. Ezen az úton haladva, a falutól mintegy 5,8 km-re északkeletre a Pogányhavas kisebbik „elő- csúcsán”, az úgynevezett Kicsi Pogányhavason 1200 m magasságban található a Szent László kápolna. A pogányhavasi Szent László kápolna első, általam ismert említése egy 1699-es térképről ismert. Visconti térképén jól kivehető, hogy a hegyekben két kápolna található az országút mellett. A keletebbi Széphavason az út jobb oldalán szerepel a Szent Lélek kápolna, míg tőle nyugatra az országút bal oldalán a Szent László kápolna (3. ábra).3 4 A 18. század végén Benkő József szintén ugyanezt a helyzetet rögzítette,^ majd egy évszázad múlva Orbán Balázs már mindkét kápolnát romosként írta le.5 Orbán a kápolna méreteit és alaprajzát is megadta: „Szépvízfelett északra felmagasuló Pogányhavasnak falu feletti előfokán kápolnarom van; a 12 lépés hosszú, 7 lépés széles félkör apsisu szentélynek alig két láb vastag falai még most is néhány láb magasságban megvannak, mellette mély üreg, monda szerint a kút helye, közelében azon szikla, melyben két lóláb nyomához hasonló bemélyülés van, ez Sz-László lovának patkóhelye, mert a hitrege szerint sz. László, a hont dúló pogány kunoknak egy csapatját (Losteiner 36. F törököknek mondja) e havasokon szétvervén és megsemmisítvén, győzelme helyén hálaimát emelt az ég urához, s egy emlék-kápolnát épített, azután pedig táltos lovával, a nyomait most is védő szikláról leugratott a völgybe, holalezugó tiszta patakban lovát megitatván, azt mondá követőinek: «Mily Szépviz», miből eredt az oda épült falu neve. ” A kápolna rosszra forduló sorsa alighanem az országút áthelyezésével magyarázható, az egykor országút melletti épület a 19- század elejétől már nehezen megközelíthető, elhagyatott helyzetű lett. Éppen emiatt, utóbb a kápolna elhelyezkedése, neve elmosódott a köztudatba, és egészen a közelmúltig összekeverték a széphavasi kápolnával (erről később, részletesen).6 1 A csíki helynevekről BOTÁR 2008. 2 TELEKI 1993, (1794) 52-533 VISCONTI 2002 (1699). A térkép „keletek”, azaz tájolása nem egyezik a ma használatos iránnyal, így a helyes értelmezéshez 90°-kal el kell fordítani. 4 BENKŐ J. 1999 (1784), 218. 5 ORBÁN 1869,75-76. 6 MAGYAR 1996. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 19-30. 19
