Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…hogy az ő jó igyekezete porba ne menne…” A csíksomlyói ferences gimnázium Szent Mihály Arkangyalról nevezett szemináriumára vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltár kezelésében (1765–1840)
HOGY AZ Ő JÓ IGYEKEZETE PORBA NE MENNE... ” A CSÍKSOMLYÓI FERENCES GIMNÁZIUM SZENT MIHÁLY ARKANGYALRÓL NEVEZETT SZEMINÁRIUMÁRA VONATKOZÓ IRATOK A CSÍKSZEREDÁI LEVÉLTÁR KEZELÉSÉBEN (1765-1840) Bicsok Zoltán ■ I.l. A középfokú oktatás első évtizedei A csíksomlyói szeminárium, illetve korabeli szóhasználat szerint a „finövelcle" - mivel rendeltetése szerint a távolról érkezett, tehát nem elemi képzésben részesülő diákoknak biztosított elhelyezést -, alapításától (1727) fogva a gimnázium társintézménye volt, így története szorosan összekapcsolódik a csíksomlyói középfokú oktatással. A sorozatos pusztítások okozta iratvesztések miatt a Somlyói gimnáziumi oktatás első másfél évszázada nem eléggé ismert. Gonzaga mantuai püspöknek aló. század végére vonatkozó jelentése, miszerint „az összes iratok a zárdával együtt elpusztultak, vagy pedig az eretnekek és a törökök által szétszórattak és megsemmisültek "l, sokatmondó ezügyben. Források hiányában csak feltételezni lehet, hogy már aló. században is működött egy újoncház a rendbe belépni szándékozó szerzetesjelöltek részére, illetve emellett egy elemi, ún. grammatical iskolának is lenni kellett. A szórványos említések, közvetett utalások pedig arra engednek következtetni, hogy a csíksomlyói ferences kolostor mellett működő iskola aló. század második felében már középfokú oktatást is nyújtott, bár vélhetően működése nem volt folytonos. Az atyák valószínűleg többször is kísérletet tettek a középfokú oktatás meghonosítására, de ezeket a politikai, gazdasági körülmények rendre megakadályozták. Benedek Fidél feltételezése szerint2 a csíksomlyói gimnáziumi oktatás kezdetei 1592 környékére tehetőek, ekkor ugyanis a Lengyelországban működő Báthory András bíboros jelentést terjesztett elő a Szentszéknek az erdélyi katolikus egyház helyzetéről, és ebben 6-7 lengyel ferences atyát kért a Somlyói kolostor részére, akik alkalmasak arra, hogy neveljék a csíki főemberek fiait. Az 1594-1605 közötti időszakban valóban működött Somlyón egy lengyel páter, Lubeniczky Valerian, később bákói missziós püspök, aki elindíthatta az igényesebb, középfokú oktatást. A feltevést erősíti a csíksomlyói zárda könyvtárának egyik könyvében található possessori bejegyzés is, mely szerint az illető könyv tulajdonosa 1594-ben Szentdomokosi Miklós senior rector volt.3 4 A csíksomlyói középfokú oktatás 17. század eleji létezését látszik igazolni az a körülmény is, hogy I6l5-ben a csíki származású Somlyai Miklós, Szeredai Márton és Szederjesi Mihály papnövendékekként nyertek felvételt Gyöngyösön, tehát rendelkeztek már gimnáziumi végzettséggel. Mindenesetre a csíksomlyói kollégium első írásos említése^* 1630. augusztus 26- áról való, amikor Pálfi István kolozsmonostori rekvizítor öt könyvet adományozott annak használatára. Alig heverték ki az 1620-as évek megrázkódtatását, amikor a kolostor teljesen elnéptelenedett és a magyarországi rendtartományból kellett pátereket hívni a csíki ferences hagyományok 1 Idézi ANTAL 1994, 10. 2 BENEDEK 2000, 269-271. 3 ANTAL 1994, 10. 4 „... in usum Collegii Chikiensis..." - ANTAL 1968, 11.; ANTAL 1994,12. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 159-184. 159
