Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Bánfi Szilvia: A Kájoni János alapította csíksomlyói ferences kolostori nyomda felszereléséről
BÁN FI SZILVIA származhat a tipográfiai anyag.21 A Csíksomlyó és Nagyszombat között fennálló intenzív kapcsolatot jól mutatja, hogy az érseki székhelyen a 16-18. században kinyomtatott kötetek jelentős száma található meg az egykor híres Somlyói ferences könyvtár napjainkban is meglévő állományában.22 Muckenhaupt Erzsébet Nagyszombat mellett felvetette a nyomdai készlet beszerzésének forrásaként Bécs városát is.23 V. Ecsedy Judit viszont a 17. századi magyarországi katolikus tipográfiák készletének eredetét vizsgálva nem bécsi forrásból származónak gondolta a Kájoni által alapított officina felszerelését.24 A tipográfiai készlet összeállítása alapján a következő megállapításra jutottunk. A csíksomlyói kolostorban berendezett felszerelés szerénynek mondható. Ez különösen igaz az igen csekély számú illusztrációra. A nyomtató műhely a 17. századi tevékenysége alatt ugyanis összesen tíz darab könyvdísszel és egy iniciálésorozattal rendelkezett. Közülük nem mindegyik volt része annak a felszerelésnek, amellyel a Cantionale nyomtatását megkezdték. Feltehetően helyi mesterekkel készíttették el azt a két fametszetet, amely majd csak az 1680-as évektől látható a Somlyói nyomtatványokban.25 Az egyszerű kivitelezésű, naiv stílusú metszetek utólagos megrendelésének oka a rendelkezésre álló csekély számú könyvdíszkészletnek bővítése lehetett. Mindez vonatkozik arra a kezdetleges záródíszre26 27 is, amelyet talán maguk a nyomdászok készíthettek. S úgyszintén a kinyomtatandó kötetek díszítését segítette a felszereléshez tartozó 14-féle nyomdai cifra. Ezeknek öntött, mozgatható darabjaiból a nyomdász jó érzékkel ízlésének és gazdag fantáziájának megfelelően számos variációban kiszedte a hiányzó fejléceket és záródíszeket, létrehozva így a könyvdíszek bőséges változatát. Domokos Pál Péter idézi a nyomda betűivel kapcsolatosan egykor Csíksomlyón található dátum nélküli latin nyelvű levél magyar fordítását: Erdélyben a szigoriíbb rendtartás szerint élőferencesek az Apostoli Szentszék kegyességéből egy nyomdácskát (Typographiolat) alapítottak három betűtípussal: Media, Cicero és Garmand a Csíki Kolostorban KÁJONIJános Nagy Kájonból (!) a nyomda első mozgatója és alapítója. A nyomda második embere Kassai András Magyarországról, 3. Balog Leó Csíktaplocáról, 4. Dobos Miklós Csíkszenttamásról, 5. Ambrus Paschalis Nagykászonból."27 Tekintettel arra, hogy az utolsó két nyomdász a 18. században működött - Dobos Miklós28 29 30 1707-1753, Ambrus Paskál20 1716-1776 között - ezért azt gondoljuk, hogy a felsorolt három, mérete szerint tipizált betűtípus nem a Kájoni-féle 17. századi betűkészletre vonatkozik. Vizsgálódásunk alapján megállapítható volt, hogy az alapítás századában ennél sokkal több féle, igen jó állapotú, éles, tiszta rajzolatú betűsorokból 16 állt a Somlyói officina rendelkezésére. Közöttük 12 antikva és 4 kurzív betűtípus található. A betűk mindegyikének kifogástalan állapota arra utal, hogy újonnan öntötték őket. A csíksomlyói tipográfia készletének, valamint a brassói és szebeni nyomdai anyagoknak összehasonlítása50 alapján a Ferences-officina készletének szászföldi eredetét ki kell zárni. Ugyanakkor a nagyszombati Akadémiai (Egyetemi)-nyomda anyagával egybevetve a felszerelést, megállapítható a kapcsolat Csíksomlyóval. 21 P. BENEDEK 2000, 441; P. PAP 2009, 10-11. 22 MUCKENHAUPT 2010, 175 23 Muckenhaupt Erzsébet szóbeli közlése alapján. 24 V. ECSEDY 2005, 40. 25 A Szűz Máriát ábrázoló virágokkal övezett, ovális embléma mérete 58 x 45 mm (ld. KATALÓGUS: 1/2 - TÁBLA I). Első előfordulásának (RMK I. 1329 qib) dátuma 1685. A feltehetően készítésekor keletkezett sérülése - átlósan tapasztalható vékony törésvonal - ellenére a 18. század első harmadában még használatban volt. A párkányból kinövő fa jobb- és baloldalán ülő angyalokat ábrázoló fametszet (ld. KATALÓGUS: IV/4- TÁBLA VII) mérete 28 x 36 mm. Dátumhoz köthető első előfordulása (RMK 11517a Bsa) 1683-ban volt. Ugyancsak alkalmazták a 18. század harmincas éveiig. 26 Ld. KATALÓGUS: IV/6. - TÁBLA VII. Kereszt forma, amelyet vonalakkal kereteztek és a háttért kisméretű csillagokkal díszítették. 27 DOMOKOS 1979,130. (Domokos Pál Péter Benkő Károly nyomán idézi a szöveg magyar nyelvű fordítását: Benkő 1853, 90-91.) - Balog Leó, Dobos Miklós és Ambrus Paskál laikus testvérek a könyvkötés mestersége mellett a nyomtatás szakmai ismeretét is elsajátították. GYÖRGY 1930, 190. 28 Dobos (János) Miklós (1681-1753). GYÖRGY 1930, 492. 29 Ambrus (Márk) Paskál (1697-1776). GYÖRGY 1930, 468. 30 Köszönettel tartozom V. Ecsedy Juditnak és Perger Péternek, hogy rendelkezésemre bocsátották az általuk eddig összegyűjtött brassói és szebeni tipográfiai anyagot. 106
