Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Szemle - Vofkori Mária: Recenzió: Városok arcai. Egy helytörténeti sorozatról
Recenzió: Városok arcai: Egy helytörténeti sorozatból amelyet csak támogat a szó. Ki- és betekintés ez a hétköznapok történetébe, a mindennapokéba, felkínált lehetőség az ezekkel való azonosulásra. Ez a könyv amolyan kalendáriumféle is. Lefekvés előtt vagy délutáni pihenés alatt kézbe vehetjük, megnézegethetjük benne a fotókat és elolvashatjuk a hozzájuk rendelt szövegeket, az olyanokat például, hogy Udvarhelyen indul „ Omnibusz-járat a nagytrafiktól az ugyancsak ott elhelyezett menetrend szerint, olcsó fürdőárak, biztos gyógyulás. Szives pártfogást kér: iß. Femengel Gyula.”, vagy, hogy a Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda közötti vasútvonal megépítéskor, amit 1895 májusában kezdtek el, a szeredaiak úgy gondolták, hogy „megyénk a világforgalommal jön kapcsolatba”, vagy az olyan idézeteket, amelyek a helyi sajtóból, például a Csíkvármegye 1914. január 1-i számából valók, és Gyergyószentmiklósról ezt írják: „Lapunk mát tíz éve biztatja, lelkesíti a polgártársakat az előrehaladásra, a szebb, jobb élet megszervezésére. [...] több eredményt vártunk. Ma is hiányzik a szellemi élet lüktetése, mint tíz évvel ezelőtt, ma is szertelenül építünk, mint akkor, ma is sárban taposunk, mint 1904-ben, a jó vizet is nélkülözzük, hiányzik a fürdő is, továbbá a kultúrház, a női ipariskola és más, más. Mindez miért? Azért mert az emberek sok időt, sok szellemi és anyagi tőkét elvesztegessenek kártyával, s mulatozással. ” Amikor olvassuk a betűt és a képet ebben a könyvben, és látjuk ennek a könyvnek az erényeit és hiányait, amikor elolvassuk az elején az ajánlást és a végén a köszönetét, valamikor mindezek között és alatt óhatatlanul arra fogunk gondolni, vajon változott-e azóta a világ? A világ, amely közel van hozzánk, a világ, amelyhez tartozunk? Egyvalamiben biztosan. Ma sietősebben élünk. A szerző A szerzőről nem kell hosszasan szólani. A sorozat bármelyik darabja sokat elmond róla. És sokat elmondtam már ebben az írásban is. 0 az az ember, aki kereste és meg is találta a saját műfaját. Azután pedig élni tudott vele és benne. Mégis, ha pár sorban szeretném összegezni azt, amit a leglényegesebbnek érzek és tudok róla, akkor a következőket mondhatom: VOFKORI GYÖRGY történelemtanár. Brassóban született, Székelyudvarhelyen érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Bolyai Egyetemen kezdte és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen fejezte be. Amióta csak vissza tudok emlékezni, olyan volt, mint akibe bele van teremtve az, ami ma már ósdinak, megmosolyognivalónak számít - a közösségszolgálat. Azon szoktam néha elgondolkodni, hogy mi az, amit ő szívesen elmondana magáról. Valószínű, hogy inkább a könyvekről beszélne, valamelyik 313
