Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Gál Tünde: A kolozsvári Hóstát történeti néprajzi bemutatása a változás tükrében
A kolozsvári Hóstát a változás tükrében Hóstát? Amennyiben igen, melyek a hóstátiság jegyei, milyen tényezők figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy a hóstátiak közösség voltát bizonyítsuk, leírjuk, a fejlődését, átalakulását vázoljuk. A tanulmány a családnevek összeírására és elemzésére hívja fel a figyelmet, pl. fontos-e a családnév gyakorisága a családok közösségen belüli rangja szempontjából? Fontos a szervezeti keretek, anyagi kultúra kutatása, közösségi kapcsolatok feltárása. További tanulmányaiban, melyek a TETT és a Korunk folyóiratokban jelentek meg, bemutatta közösségben, a családszerkezetben bekövetkezett változásokat, a családtípusokat.52 PILLICH LÁSZLÓ, VETÉSI LÁSZLÓ és VINCZE ZOLTÁN közreműködésével szociológiai szempontok, módszerek alkalmazásával végeznek kutatásokat a hóstáti közösségen belül, ennek részletes leírását, összefoglalását, értelmezését egy tanulmányban foglalják össze.53 Statisztikai felméréseket, összeírásokat alkalmazva beszámolnak a gazdaságban, társadalom szerkezetében bekövetkezett haladásokról, az iparosodás, urbanizálódás hatásairól. Vizsgálják a hóstáti családnevek előfordulásának arányát, alakulását, a közösséget életforma változásaiban próbálják megérteni. PILLICH LÁSZLÓ közli a kutatások interjúanyagának részleteit, beszámol az 1996-tól történő változásokról, a közösségi élni akarás jeleiről, az újraalakult szervezetekről.54 DIÓSZEGI ANNA élettörténetének megírásán keresztül egy sajátos, szubjektív képet mutat a hóstátról, felidézi a gyerekkori, leánykori emlékeket, eseményeket, családi történeteket, bálokat. A személyes élményeken kívül a közösségben működő fontos intézményeket is bemutatja: A Bethlen Gábor Dalkör őseit, a Külsőmagyar utcai Kalandos Társulatot, közli az alapszabályzatokat, búcsúztatókat, fontosabb dalokat.55 A külvárossal kapcsolatos emlékeit jegyzi le TATÁR ZOLTÁN.56 A külváros kifejezés sokat jelent számára: „ Vidám és szomorú, szép és megrázó történések helye, tusakodó életek, sorsok színtere nekem, szűkebb pátriámat, külvárosomat, a Magyar és az Attila út közé eső körcikk jelentette, a Békáson innen és felső Kövespadon túl. ”57 52 PILLICH 1980. 1982. 53 PILLICH - VETÉSI - VINCZE 1984. 54 PILLICH 2005. 55 DIÓSZEGI 2002. 56 TATÁR 2005. 57 TATÁR 2005, 5. 51
