Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Gál Tünde: A kolozsvári Hóstát történeti néprajzi bemutatása a változás tükrében
A kolozsvári Hóstát a változás tükrében a közösség belső kohéziója, a közösséghez való tartozás érzése gyengült, ezt bizonyítják a párválasztásban is bekövetkezett változások. Egyre többen kezdtek kiválni a közösségből, más társadalmi rétegekbe olvadtak. Elmosódtak a határok nemcsak a hóstáti körzetek között, hanem más városi rétegekkel szemben is, így kialakult egy ipari munkás és egy értelmiségi réteg is. Az exogám házasságok elfogadottá váltak, ez nem jelent etnikai értelemben vett kiházasodást, nem jelent vegyes házasságot, inkább a házasságkötő földműves réteg eltűnését jelzi. A párválasztás tükrözi a csoport belső viszonyainak, a csoport és környezete viszonyának alakulását. A rendszerváltozás után, 1995-től a közösség élete fellendült: újraalakult a Kalandos Társulat, a Máramaros utcai kultúrház (Józsa Béla) és a fiatalok Virágos Táncegyüttese. „Birtokvesztés és újjáéledés, szétszéledés és hagyományőrzés, remény és lemondás közötti ellentmondások, átmenetek szövevényében él ez a sajátos közösség. ”36 6. A Hóstát szakirodalma A Hóstátról szóló szakirodalmat három csoportra lehet osztani. Az első csoporthoz azon kutatók munkái tartoznak, akik Kolozsvárról általános, részletes képet, leírást készítenek. Azt vizsgálják, hogy a hóstátiak a város múltjában milyen szerepet töltöttek be. Ide sorolható JAKAB ELEK várostörténész munkája37, továbbá GAAL GYÖRGYnek a hóstáti utcák, telkek és házakról szóló tanulmánya.38 SZABÓ T. ATTILA is Kolozsvár településéről szóló munkájában megadta a Hóstát meghatározását.39 A második csoporthoz tartoznak azok a kutatók, kiket a hóstátiak múltja, szokásaik, életmódjuk és foglalkozásaik érdekelték. LINDER GUSZTÁV a hóstátiak temetkezési szokásait, egyleteit mutatja be részletesen.40 Ugyanerről a témáról írt részletesen K. KOVÁCS LÁSZLÓ,41 aki a hóstátiak temetkezési szokásainak pontos rögzítését végzi el, monográfiájában három nagyobb fejezetet különít el: a Halál, a Temetés, a Gyász, ezeken beül pedig kisebb csoportokat. Nem maradt meg a hóstáti anyag egyszerű közlésénél, rokon népeknél fellelhető párhuzamokat is közöl. Szintén neki jelent meg egy tanulmánya Hóstáti képek címmel 1942-ben, melyben egy általános képet 36 PILLICH 2005, 126. 37 JAKAB 1888. 38 GAAL 1995. 39 SZABÓ T. 1946. 40 LINDER 1894. 41 K. KOVÁCS 1944. 49
