Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Szemle - Botár István: Recenzió: Helytörténet vagy fantasy? Néhány gondolat a csíkszentmihályi pálosok, türkök és vámszedők kapcsán
A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2009 - II. 301-308 Botár István RECENZIÓ: Helytörténet vagy fantasy? Néhány gondolat a csíkszentmihályi pálosok, türkök és vámszedők kapcsán [Review: Local history or Fantasy? / Recenzie: Istorie localä sau fantezie?] A közelmúltban mutatták be SZŐCS ANDRÁS és SZŐCS VINCE szerzőpáros nevével jegyzett A lármafák öröksége. Csíkszentmihály című könyvet (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2008). A mutatós kemény borítású könyv két nagyobb részre tagolódik. SZŐCS VINCE néprajzi tárgyú írásait összegyűjtő Őrhelyen a huszonnegyedik órában című részt, fia, SZŐCS ANDRÁS által írt történeti áttekintés vezeti be közel száz oldalon. Nem lévén jó ismerője a néprajznak eltekintek e rész ismertetéséről, bár meg kell jegyezni, hogy nagyon szerencsés helyzet, ha egy falu ilyen vonatkozású ismeretei helyi gyűjtő közvetítésével látnak napvilágot. Bárcsak minél több falunak lett volna-lenne ilyen „humanistája”. A helytörténetírás nem könnyű műfaj, különösen nem Csíkban, ahol a 16. századot megelőző időszakra nézve alig találunk adatokat, nem állnak rendelkezésre nagy adattárak, monográfiák, amibe a szerző kapaszkodhat. Ilyenkor óhatatlanul becsúszhatnak téves adatok, megalapozatlan fikciók, amint ezt jó néhány falumonográfia esetében már tapasztaltuk. Éppen ezek orvoslására javasoltuk többen a Hargita Megyei Kulturális Központ által rendezett megbeszélésen (Helytörténetírás, helytörténeti kiadványok 1990 után Hargita megyében. Csíkszereda, 2003), hogy a szerzők kérjék ki szakemberek segítségét, hiszen aligha várható el bárkitől, hogy a régészetben, történelemben, néprajzban, nyelvészetben, statisztikában stb. egyaránt jártas legyen. Semmit nem ront a szerző és a könyv megítélésén, ha egy-egy adott témával kapcsolatban konzultál és/vagy avatott véleményt idéz. Akkor írtam: „...néha nem történeti feldolgozás születik, hanem regényes gesta valós történeti érték nélkül. (...) Rosszabb a helyzet azon kombinációk esetében, amikor a szerzői buzgalom nem elégszik meg a bizonytalanul rekonstruálható, de legalább igaz »szerény« múlttal, hanem dicsőbb, távolabbi ősöket, történelmet kreál. ” Sajnos a szentmihályi kötet első részével kapcsolatosan éppen ezzel a jelenséggel állunk szemben. Itt most tehát csak az első rész kapcsán teszünk néhány megjegyzést, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy kiigazításaim talán elejét vehetik a csíki helytörténetben egyre gyakoribb fantáziálásnak. De lássuk a történetet. 301
