Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Vofkori László értékelhető a legelőnyösebben. A régiótudatot, a régióhatást az átjárók és szorosok is erősítették. Székelyföld területét kutatók egyértelműen jelezték, hogy e táj felszíne, hegységeinek és magas dombvidékeinek tömeges megjelenése, sűrű vízhálózata, bevágódó harántvölgyekkel szabdalt területe számos természet- és társadalomföldrajzi feljegyzésre ad okot. A vizek folyásiránya, a hágók és szorosok kialakulása mindenekelőtt a helyrajzi viszonyoktól függ. A természetföldrajzi tájbeosztás sem nélkülözheti a természetes határok kutatását, legyen az például egy tektonikai törésvonal, hasadékvölgy, völgyszoros, áttörés. Székelyföldön négy jelentős határ-szoros nevét tartják számon a korabeli leírások: a Tölgyesi-, Gyimesi-, Ojtozi- és a Bodzai-szorost. Történelmi, gazdasági és hadi szerepük sokan méltatták, gondoljunk csupán a népvándorlásokra, a kereskedelmi kapcsolatokra és a stratégiai jellegű hadi utak fontosságára. A székelyföldi határ-szorosok a keletről jövő népvándorlóknak kedveztek. Feltételezések vannak arra vonatkozóan, hogyan érkeztek az egyes népcsoportok a Kárpát-medencébe. HÓMAN BÁLINT szerint három magyar törzs a Tölgyesi-, Gyimesi- és Ojtozi-szorosokon jött be Erdély földjére (Idézi: ENDES 1938). A kúnok, besenyők, tatárok-törökök betöréseiről számos történelmi emlék maradt fenn. Szádeczky-Kardoss Lajos jelezte (SZÁDECZKY-KAR- DOSS 1927), hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítésének jelentős szinterei a határ-szorosok és vámok voltak. Ismeretes, hogy a határ-szorosok, utak, ösvények, várak, vámházak őrséggel való ellátása a szék fő és vicetisztjeinek a kötelessége volt. A hágó rokon értelmű szavai: hegynyereg, nyereg, hegynyak, tető, tetőfok, kapaszkodó, kaptató, emelkedő, meredek domboldal, lejtő, csúcs, csúcspont. Felszínalaktani értelemben a hágó vagy denudációs nyereg olyan felszíni forma, amely a vízválasztó fokozatos lealacsonyodása következtében jön létre, és amelyen legtöbbször út vezet keresztül. A szoros rokon értelmű szavai: völgyszoros, völgyfolyosó, völgység, szurdok, szurdokvölgy, mélyedés, kanyon, szakadék, hasadék, áttörés, harántvölgy, mélyút, szűk völgy, keskeny völgy, völgyszűkület, aszó. Az átjáró fogalma egyaránt érinti a pozitív (magassági pont, nyereg) és a negatív (mélység) felszíni formákat, vagyis átjárhatunk két hegy között és/vagy két medence között. Két hegy között csak a tetőn, hágón át járhatunk, míg két medence között a folyóvölgyek (szorosok) közvetítenek. A vízválasztó vagy vízválasztó nyereg két szomszédos vízgyűjtő medence, vízkör közötti magasabb domb- vagy hegygerinc. A vízválasztó nyereg fokozatos csökkenése a két szomszédos völgyfő közötti hátráló erózió által alakul ki. Vizsgált területünkön a kárpáti vízválasztó a Borgói-hágótól (1227 m) egészen a Törcsvári-hágóig (1290 m) 270
