Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Bódán Zsolt: Az öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmek Gyimesközéplokon
Az öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmek Gyimesközéplokon 2. Sors, halál, túlvilág 2.1. Sors „Ez így kellett legyen. ” „Ez így volt megírva. ” „A bajt elkerülni nem lehet. ” „Ami valakire ki van mérve, azt el kell viselje.” Az ilyen és ehhez hasonló kifejezések, szófordulatok mindennaposak Gyimesben. Gyakran, mint hosszasan előadott, általában valamilyen szerencsétlen eseményt elbeszélő történet záró mondatai szerepelnek, de elhangozhatnak a hallgatóság részéről is, mintegy vigasztalás, megnyugtatásképpen az elbeszélő felé. Sokszor a beszélgetők bele sem gondolnak, szavaik mögött milyen mély tartalom bújik meg. A csángókra oly annyira jellemző isteni gondviselésbe vetett hit gyakran tudattalan, csak szólásszerűen visszatérő megjelenései ezek. Lássuk, mit is takar ez a korábbi évszázadok egyházi tanításai által oly erősen befolyásolt hit: az ember élete fogantatása pillanatától meg van írva egészen a halála órájáig. Egyetlen hajszála sem hullhat el úgy senkinek, hogy az Isten akarata (tudta) nélkül történne. Az élet minden pillanata benne van Isten „nagy könyvében”. A sorsát senki elkerülni nem tudja, hiába próbál elmenekülni előle, az úgyis utoléri.26 Bár a sorsnak egyedül Isten a tudója, számos jel és jósló eljárás ismeretes, amelyek segítségével az ember megtudhat valamit a rá váró jövőről. Mondják például, hogy aki páros napokon születik (kedd, csütörtök, szombat, vasárnap) szerencsés lesz az életében, aki viszont páratlanon az szerencsétlen. Az álmok is utalhatnak a ránk váró sorsra.27 Utólag is gyakran hangzik el az értékelés valakinek az élete kapcsán: „No, ez is szerencsétlen (esetleg szerencsés) órában született.”, mintegy megmagyarázva az események alakulását. Az előre elrendelt sorba vetett hit megnyilatkozása mellett, ilyen formában, mintegy utólagos igazolás, magyarázatként is értelmezhető az előző fejezet utolsó két hiedelme. Az akasztott szerencsétlen órában született, éppen mikor az áruló apostol, Júdás. Az újszülöttnek álmában a szentlélek nem a virágra szállt... Ha ez nem így történik, a sorsuk is másabb lett volna. És persze a haláluk. Hiszen, mint az eddigiekből is kiderül, az előre megírt sors nemcsak az élet menetére, hanem a halálra, mint az élet lezárására is kiterjed. Mindenkinek meg van írva az óra, amikor és a mód, ahogyan meg kell halnia, azt elkerülni semmiképpen nem tudja. Másfelől viszont ameddig „élő napja” van az embernek, bármit tehet, akár fel is akaszthatja magát, úgy is élni fog. Ebben az értelemben az is a megírt sors része, ha valaki 26 Az előre megírt sorsba vetett hitnek a magyar nép folklór hagyományában nagyon szép mondái és mesei példái vannak (gazdag európai változatokkal): Legismertebb ezek közül az, amikor a gyermeknek születésekor megjövendölik, hogy kútban leli halálát. A szülők hiába vigyáznak rá, fedik le a kutat, a gyermek csak úgy leli halálát. Bővebben erről: NAGY I. 1982. 518-519.; KOVÁCS Á. 1981. 477-478. Gyimesi változatait ld.: MAGYAR Z. 2003/a. 709-712. 27 Ezekkel kapcsolatban bővebben ld. Antal Mária gyűjteményét. ANTAL M. 2004. 148-193. 23
