Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Péter Éva–Berszán József–Jánosi Kincső: Udvarhelyszék ásványvizei
A Muhaj és az Aranyos összefolyásánál kiszélesedő völgykatlant Farkasmezőként ismerik a helyiek. Nemcsak a Kecskés-fürdőről nevezetes ez hely, hanem az itt kitermel és feldolgozott vasércről is. Farkasmezőre, Torockóról érkeztek a vas kitermeléséhez és feldolgozásához értő családok. A vasat a borvízforrásokból kicsapódott és felhalmozódott limonitból olvasztották ki. Farkasmezőn az erdészház közelében két borvízforrás található. A patak bal partján feltörő forrás vize kálcium-magnézium-nátrium-hidrogénkarbonát típusú, míg a jobb parton lévő nátrium-kálcium-hidrogénkarbonát jellegű. A források víztároló rétegei a patakok által feltárt kréta kori flis homokkő, repedéseiben alakultak ki. A Muhaj-patak völgyében található Sándor vagy Saminak is nevezett Muhaji borvíz 1628 mg/1 széndioxid tartalmú vize magnézium-kálcium-nátrium-hidrogénkarbonát típusú. Az elmocsarasodott Aranyosi borvízforrás korábban gejzírként működött. Ezt bizonyítják a forrás körül heverő feketés-sárgás színű opálrögök. Nem véletlenszerű, hiszen a Hargita-ligeti viaszopál előfordulások is ehhez a törésvonal rendszerhez kapcsolódnak, amit már BÁNYAI JÁNOS is kimutatott. Halaság-patak torkolatában három szénsavas ásványvízforrás ismert. A Kossós, a Halasági és a Szonda borvíz. A Halasági borvízforrás mellett lévő 16 °C hőmérsékletű Szonda borvíz (geológiai kutatófúrás) körül mésztufa forráskúp képződött. Ettől a forrástól 300 méterre felfele a patak bal partján, hatalmas andezit tömbök közül, mésztufa medencét képezve tör elé a Kossós borvíz. Mindhárom forrás azonos vegyi jellegű, nátrium-mag- nézium-kálcium-hidrogénkarbonátos. A források a kalcium-karbonátot a homokkő rétegekből oldják ki. Aranyos bal oldali ágában tör fel a Egeres, az Egei vagy Cseregátnyaki borvíz. A Benzi alatti borvíz hatalmas mésztufa kúpot épített fel. Vele szemben van a Vince borvíz, a Csörgő vagy Gyöngyösi borvíz és a Medvés-barlangi forrás. Az északi ágban a Nagy fehér-patak völgyében a Szikszai, a déli, Kisfehér-patak völgyében a Széncsűri ásványvízforrás tör elő. Az itt feltörő hét borvízforrás közül csak a háromnak, az Egeresinek, a Csorgónak és a Medvés-barlangi forrásnak volt a vize vegyelemezve. Az Egeresi és a Medvés-barlangi kálcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú míg a Csörgő borvíz kálcium-magnézium-nátrium-hidrogénkarbonátos. A történelmi Udvarhelyszék jelenleg Kovászna megyéhez csatolt településeinek ásványvízforrásait tanulmányunkban nem tárgyaljuk. Jánosi Csaba - Péter Éva - Berszán József - Jánosi Kincső 230
