Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Elekes Erzsébet: Flóra és vegetáció Kápolnásfalu környékén
Elekes Erzsébet Földtani felépítése A település földtani felépítése szorosan összefügg a Hargita hegység, illetve a Kárpátok kialakulásával. A Hargita vulkáni hegység. Földtani felépítés szempontjából egy vulkanikus platón helyezkedik el, melyet andezit kőzetek alkotnak. Ezek az andezit kőzetek lehetnek 100-500 m vastagok is. A település területén fellelhetők pirites és bazaltos kőzetek is. Mind-mind bizonyítéka annak, hogy a Hargita hegység vulkanikus eredetű. „Helyenként a szálban álló andezit lávatakaró 40-50 m vastag-pados alakzatban bukkan a felszínre, különösen a Kis-Homoród völgyében, a Lóktól északra, a Homoród-tető (890 m) és a Felső-Homoródtető (963 m) keleti oldalában. A falu határának nagy részét az andezit törmelékes kőzetek borítják. Más fontosabb magaslatok: északkeleten a Gyepű (881 m), keleten a Kosártető (876 m), délen a vízválasztón a Hegy (866 m), északnyugaton a Homoród-tető (890 m). A talajtakaró köves, sziklás." (VOFKORI 1998). Éghajlata ORBÁN BALÁZS így jellemezte röviden éghajlatát: „... éghajlata annyira zord...” Sajnos ez így igaz. A nyár rövid, hűvös, a tél hideg, hosszú, zord és általában novembertől májusig tart. A hótakaró tartósan megmarad a vidéken, évente 70-100 napig. A keleti szél kellemetlenkedik télen és az ún. Crivát (krivec). Mértek már -25 °C-ot is februárban és +28 °C-ot augusztusban, néha még melegebbet is. Csapadék van bőven télen, nyáron. A nép által megőrzött szólás-mondás szerint itt „kilenc hónap mind hideg s a másik három sem meleg”. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C. A csapadék átlagosan évi 500-600 mm. Jellemző a hegy-völgyi szél. Kápolnásfaluban is észlelhető a Keleti-Kárpátok helyi szele, a Nemere, mely átkel a hegységeken és a székely kismedencékbe hideg levegőt szállít. A hegyi (hegyvidéki) klímaterülethez tartozik, mely a magas és közép- hegységet jellemzi. Sok a csapadék és tartós a hótakaró. A havazásos napok száma évente átlag 80-90 nap. A legmelegebb évszak a nyár, közepes hőmérséklete 10-12 °C. A legmelegebb, hónap július és augusztus első fele. Nagy a hőmérsékleti ingadozás, különösen tavasszal, de néha nyáron is. Sok a szeles napok száma. Az észak-keleti szél szárazságot, télen pedig nagy fagyokat okoz. A dél-nyugati szél enyhébb és csapadékban gazdagabb. Télen-nyáron gyakoriak a viharok. A nyári viharok nagy károkat okoznak, fenyőfákat törnek le és az épületeket is, megrongálják. A település éghajlatát a hosszú tél, rövid tavasz, száraz és rövid nyár, valamint hosszú ősz jellemzi (Kovács és Koszti 2005). 180
