Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Szikszai Rózsa-Katalin: A kommunizmus ünnepeinek tér- és időhasználata Mezősámsodon az 1970-es és 1980-as években
SziKSZAi Rózsa-Katalin törekednek, hogy mélyreható változásokon menjenek keresztül ezek a szavak.16 A szocialista hatalom politikai diskurzusaiban használta ezt a technikát, oly módon, hogy a szavakhoz próbáltak olyan jelentéseket kapcsolni, melyek bizonyos ideológiai töltetű érzéseket, hatásokat váltottak ki. Ahhoz, hogy a szó hatását ki tudja fejteni, ahhoz ezeket a kulcsszavakat ki kellett egészíteni új rítusokkal, ami nem jelentett mást, mint a hatalom azon gyakorlatát, hogy szertartásokkal gyarapította a teret. A kulcsmondatok egyike például a Május 1-éhez kapcsolódó „Unu Mai muncitoresc” volt, ami nem mást akart jelenteni, mint a munkásréteg győzelmét. A totalitárius társadalmakban nem létezik privát szféra, és az ember életét teljesen elárasztották ezek az új szertartások, melyek rendszeresek, szigorúak és kérlelhetetlenek voltak, a be nem tartásuk pedig büntetéssel járt.17 A büntetés ebben az esetben inkább a helyi elitet érintette, mintsem a mezőgazdaságban dolgozókat. A szocializmus egy teljesen új világ felépítését szerette volna elérni, ami a fizikai és társadalmi tér átformálását jelentette egyaránt. A szocializmus térhasználata vizsgálatakor Bodó Julianna a merev nyilvános és privát szféra fellazítására egy harmadik fogalom bevezetését ajánlja, a kvázi-nyil- vános szférát, ez a társadalmi tér létének egy nyilvánvalósága, ami a magánszférába menekített értékeket igyekezett időnként a privát széra zártságából kiemelni és a közösségi kontextusban felmutatni: ezek voltak azok az alkalmak, melyek nem hivatalosan kijelölt ünnepek voltak, de az által elfogadottak.18 A vizsgált időszakban, a faluban, a hatalom kirendeltsége arra törekedett, hogy a teret tökéletesen birtokolni tudja. Ezt azzal próbálta megoldani, hogy a település szakrális centrumát, rendszerint a templom közelében levő teret, teljesen fel akarta számolni, és a falu új adminisztrációs központjának a kijelölésére-kiemelésére törekedett. Erre jó példa az a gyakorlat, hogy a május 1-én szervezett felvonulások mindig Sámsond adminisztrációs centrumából indultak (a Polgármesteri Hivatal elől) és a végigvonultak a központon. Míg a vallásos szokásokhoz fűződő szokásokat úgy szervezték meg, hogy ezek egy időben, több helyen zajlottak, tehát a falu teljes nyilvános terét birtokba vették, addig a hatalom ünnepeit egy bizonyos, kijelölt helyen, a kultúrotthonban tartották meg. 16 CASSIRER 1997, 40. 17 CASSIRER 1997, 42. 18 BODÓ 2000, 162. 130
