Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes a szövetkezetekről (az új gazdálkodási formákról: tej-, hitel- és fogyasztási szövetkezetekről) hallott összefogásra biztató szó. A Gazdakör és a Hangya alapításának pontos időpontját nem ismerjük, de a lelkészi irodában megőrzött három pecsétnyomó bizonyítják, hogy aktívak voltak, és hivatalosan beiktatott tevékenységet folytattak ezek a szövetkezeti formák. Az akkori lelkész, id. Ekárt Andor és a kántor-tanító mellett fontos szerepük volt az egyházi gondnokoknak (curatoroknak): Györfi Sándornak, Izsák Ferencnek, aki falubírói tisztet is viselt, amint ez a kicsi falvakban gyakorlatban volt, a gazdakörnek és a szövetkezetek valamelyikének elnöki teendőit is végezte. A Dávid Ferenc Egylet hetente háromszor tartott összejövetelt. Ezeken, az üléséken az általános, vallási és hazafias nevelési kérdések mellett fontos helyet kaptak a földművelés, állattenyésztés, gyümölcsészet és méhészet ismereteinek előadása és megbeszélése is. 1936-ban a D. F. Egylet 120 könyvvel rendelkezett (lásd LORINCZI TÜNDÉnél) Az irodalmi önképzőkör olyan irodalomszeretőt és -művelő személyeket adott mint Nyitrai Mózesné sz. Deák Berta, lelkész- költőnő, Izsák Domokos népi író-költő, MNSZ-politikus és Deák Albert kántor, népi verselő. A gazdakörön (pecsétnyomó is igazolja a hivatalos bejegyzését) tanultakat sikeresen alkalmazták az állattenyésztésben, kiemelkedően a lótenyésztésben: Balázs Mihály, Izsák Ferenc és Deák Ferenc. Pap Dániel gyümölcsfa-telepítő tanácsait és jó példáját sikerrel hasznosították, még a fentieken kívül: Deák Márton és Kovács Márton gazdák. A gazdasági iskola hívását meghallgatták a több tudásra törekvő: Izsák Árpád (sz. 1927), Osváth Pál (sz. 1924) - adatközlőim -, akik egy tanévig tanultak Székelykeresztúron. Deák Ferenc, Kovács Albert, Gruel Lajos és Deák Domokos két év után megkapták az aranykalászos gazda címet. A Gazdakör biztatására magtisztítót, Piccoló ezüst rostát, kukorica-, napraforgó-vetőgépet és kapagépet rendeltek. Nemesített vetőmagokat kaptak az EMGE-től. A Hangya Szövetkezet boltja a régi faluházában kezdte el a tevékenységét. A tejbegyűjtő a mai épület helyén (a hősök emlékművénél) volt. Tejbegyűjtőként dolgoztak: Deák Áron és Győrfi Domokos. A „Hangya” Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (neve az egykori pecsétnyomó szerint) boltosai voltak az énlaki Demeter Kálmán és Albert Zsigmond. A csehétfalvi Tejszövetkezet és annak begyűjtő csarnoka jól működhetett, mert a kiváló tejtermékeikért 1931-ben arany oklevéllel (20. kép) tüntették ki a Székelyudvarhelyen megrendezett megyei kiállításon (vajversenyen). Ekárt Andor tiszteletes maga számította ki a begyűjtött tej zsírfokát (Osváth Pál közlése). Kezdetben magánkereskedők által értékesítették a tejtermékeket, majd bekapcsolódtak az EMGE által szervezett kereskedelembe. 160
