Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes Géptársulatot hoztak létre Pap Domokos ügyintéző vezetése alatt. Kiskadácsról Szakács József kovács, aki gépészük lett, és Nagykadácsból Marosi Mihály, Marosi P. Ferenc és társaik csatlakoztak a kobátfalviakhoz, együtt alakítottak egy gépszövetkezetet 1940-ben. Kisebb mezőgazdasági gépek beszerzésére két csoport is alakult a faluban. A demeterfalviak és az erdőutcaiak külön vásároltak kukorica vetőgépet és kapagépet. A gyümölcsfa telepítést, a falu gazdái számára, Boros György tanító indította el, majd az utána következők: András Albert és Hurubás János tanítók is folytatták. Szederjesi József tanító a saját maga számára is telepített gyümölcsöst. Tarcsafalva Ebben a kis helységben négy személyiség köré csoportosíthatjuk a szövetkezeti létesítmények sorsát. Katona József unitárius lelkészt ott találjuk a Dávid Ferenc Egylet újra indításánál (1911).58 A vidék többi egyletével ugyanazon időben indult 1885 körül a Tarcsafalvi Ifjúsági Olvasó Egylet is (feltételezem a Haáz Sándor és rokonai által megőrzött jegyzőkönyvtömb alapján - B. D. megj.) Katona József segítő társa Benczédi Ferenc kántor-tanító, Haáz Sándor nagyapja volt. A falu egyházi és világi vezetésében befolyásos szerepet töltenek be a helyi földbirtokosok: báró Daniel Lajos mezőgazdasági szakember és a neves Pálffy család leszármazottja, a tanult, egyházi és közéleti szerepet egyaránt vállaló Pálffy György. A gazdaköri életet megelőzte a (Dávid Ferenc) olvasó vagy ifjúsági egyletnek a létesítése. A neve többször módosult, de a célja azonos maradt: az elemi és általános műveltség hiányainak pótlása. Fontos helyet kaptak a gazdasági, főképp mezőgazdasági elméleti és gyakorlati tudnivalók előadása és bemutatása a téli időszakban tartott köri foglalkozásokon. A gazdaköri és a művelődési tevékenység az ilyen kis lélekszámú falvakban összefonódott, mert a vezetők és a tagok is azonosak voltak. A lelkész a humán és vallási kérdések előadója, tanító a konkrét földművelési, jelen estben Benczédi Ferenc a gyümölcsnemesítési és termesztési gyakorlat bemutatója volt, azáltal, hogy 10 hold gyümölcsöst telepített a falu határában a kör tagjainak bevonásával. Ma is teremnek még az akkor nemesített és ültetett almafák a falu gazdáinak gyümölcsöskertjeiben.59 A Dániel bárói birtok falubeli bérlőit a hibás ügyintézés és rossz vezetés csődbe vitte.60 58 GYERŐ DÁVID: Kévekötők. ODFIE, 2000. 59. ; 59 Pálffy Gézáné sz. Fekete Lina, Tarcsafalva 13.: közel húsz fajta almafát sorol fel, amelyekből tíznél több ma is termőképes, és oltóág is vehető róluk. 60 BÖZÖDI Gy. i. m. 241-243. 158
