Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében

Balázsi Dénes Tordátfalváról jegyzi fel az előbbi krónikás, hogy a tejszövetkezete nemrégen megbukott, mert egyéni érdekek miatt haszonbérbe adták. A székelyszentmihályi „Rozmann-ügy” tanulsága az, hogy a néphez hű értelmiség és az időbeni közösségi összefogás hiánya csúnyán megbosszulja magát.20 Udvarhely megye első tejszövetkezetét a Nyikó menti Kobátfalván hozta létre 1905 novemberében Dorner Béla miniszteri kirendeltségi megbízott. A fényesen bevált központ (a Gagy menti Énlakáról is ide szállítják a feldolgozásra váró tejtermékeket) a megye gazdaköri előadásainak minta bemutató színhelye lesz. Dorner Béla tapasztalatcseréket szervez Kobát­falván. Tekintettel arra, hogy udvarhely különböző vidékein a falvak távol és elszigetelten helyezkednek el, biztosítani kellett a vaj tartósítását a szállítás idejére is, amit lófogatos szekérrel oldottak meg. A kor technikai színvonalának megfelelően a hideg időszakban jeget tároltak jégvermekben, hogy a meleg időszakra biztosítani tudják a vaj hűtését. Ezt is megoldották Kobátfalván. A miniszteri kirendeltség a Tejszövetkezet megindítására Kovács János állami vajmestert nevezte ki, ő tanítja be vajkészítésre a környező falvak jövendőbeli tejkezelőit.21 A vidék értelmiségei közül kiemelkedik a siménfalvi Sándor Géza unitárius lelkész és Bedő Ödön református lelkipásztor, Szentábrahámon Lőrinczi Dénes unitárius lelkész állnak a gazdakörök élére, hogy biztosítsák a szükséges nevelést és a sikeres szervezést. Siménfalvához csatlakozik még Székelyszentmiklós, Kadács és Medesér, Szentábrahámhoz a magyarand- rásfalvi és a gagyi gazdák is. Az 1905. év első napjaiban megalakulásra várnak még az énlaki és rugonfalvi gazdakörök és szövetkezeti formák.22 1907 telén többek között Enlakán, Szentábrahámon, Kobátfalván és Tordátfalván is tartottak mezőgazdasági tárgyú előadásokat. Az 1940-es években, Eszak-Erdélyben téli gazdatanfolyamokon „Ezüst- kalászos gazda”- oklevelet szerezhettek az érdeklődő gazdák. Udvarhely megyében e tanfolyamok rendszeres előadói voltak: Gyarmathy András szentpáli földbirtokos mérnök, Szüasi Jenő keresztúri állatorvos, Gyerkes Mihály pomológus szakíró és tankönyvszerkesztő pedagógus, Szakács Zoltán bikafalvi földbirtokos és politikus. Tanfolyamvezetők voltak: Zalányi Tibor mérnök, Balla György, Lakatos Tivadar és Ágh Endre mezőgazdasági szakíró.23 20 BÖZÖDI Gy. i. m. 241-247. 21 ÜRMÖSI J. i. m. 17-18, 22. 22 Székely-Udvarhely, 1906. XII. évf. 1. 23 Özv. Gyarmathy Andrásné szül. Bencze Klára ny. tanítónő szíves közlését és fényképeit hálásan köszönöm. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom