Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában Küküllőn túl, de hogy az a városhoz ragasztatott volna, arról semmi bizonyos nincs”69. Szerinte az emberek Boldogfalvára és Bikafalvára költöztek el. A Csicser alatti terület régészeti felderítésére és a falu topográfiai beazonosítására 2003-2004 között került sor (9. kép). A Küküllő hajdani, szántott árterén nem sikerült semminemű régészeti leletre bukkanni, ellenben az első teraszon, ahol napjainkban tanyaszerűen házak állnak, sikerült a szántókban, a házak mögött 16-17. századi kerámiát találni, amely főként oldaltöredékekből és fülekből állt. Perem csak kevés mennyiségben fordult elő, ezek kifele hajlók, vékonyak és hornyoltak voltak (8. kép). Találtunk továbbá újkori mázas kerámiát is. A falu első okleveles említése 1566-ból való, a II. János király hadában híven szolgált főemberek és lófők névsorának összeírása kapcsán Czibre Ambrus és Jo Mihály absensként vannak megjelölve70. Ebből kitűnik annak a lófő családnak a neve, amelyről a falu feltehetően a nevét is kapta, vagy attól nyert nevet. Cibrefalvával mint településnévvel találkozunk a Csíki medencében is. Itt Csíkszentmihály határában található egy szintén elpusztult falu, Cibrefalva, amely az 1694-es a tatárbetöréskor semmisült meg, és ma már csak határrészként szerepel71. Az udvarhelyszéki település az okleveles forrásokban a következő névalakokkal bukkant fel: Cibrefalua, Cibrefalwa, Cybreffalwj, Cybrefala, Cybrefa- lua, Cybreffallwa, Zibreffalwa. 1566-ból ismeretes János Zsigmondnak egy Gyulafehérvárról kiadott adománylevele, amellyel a segesvári országgyűlésen jobbágyságra vettettek közül sokakat eladományoz, és Telegdy Mihály főkapitánynak a bevezetést és birtokba iktatást elrendeli: ezeket a jobbágyokat többé nem lehetett várszolgálatra kötelezni. A 15 udvarhelyszéki falu között szerepel Cibrefalva neve is. Itt Nyújtódi György szolgálatába rendelnek 15 ház jobbágyot72. Ez rendkívül fontos adatot nyújt a falu tekintélyes voltára nézve, mert az eladományozott 15 családon kívül, mint a fennebbi regestrumok is tanúsítják, szabad székelyek is laktak itt. Egy évre rá a 25 dénáros összeírások listáján újból felbukkan a helységnév73, de a falu egy dénár adót sem fizet: ez a jobbágyok magas számával lehetett kapcsolatos. Az összeírt 133 udvarhelyszéki település közül csupán Cibrefalva és a vele szemben levő 69 SZELES 1898. 388. 70 SzOkl. II. 204. 71 A Csíkszentmihályi Cibrefalván Szőcs János végzett régészeti kutatásokat (az ásatás anyaga mindezidáig közöletlen, a Csíki Székely Múzeumban van raktározva), amelyek azt sugallják, hogy ez a település valamivel korábbi az udvarhelyszékinél, és mivel erről a vidékről nem igazán ismerünk Cibre nevezetű főrendűeket, könnyebben képzelhető el, hogy az udvarhelyi falu esetében a család nyerte megnevezését a településnévről és nem fordítva. 72 A Cibrefalvi és az 1566-os jobbágy-eladományozáshoz lásd Demény Lajos táblázatát. (DEMÉNY 1976. 62-67.) 73 SzOkl. II. 218-220. 93
