Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Művelődéstörténet - Medgyesy S. Norbert: „Pro Festo Corporis Christi” – Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón

Eucharisztia-vita (1727) és úmapi játék Csíksomlyón

györgyről 1683-ból tudunk egy Corporis Christi de mysterio című úrnapi játékról, amely mindenkinek tetszett a hallgatóság köréből.59 A kálvinista Rómának tartott Debrecen piaristái 1741-ben hét ágyú díszlövésével tartottak úrnapi spektákulumot.60

A minorita templomok és iskolák közül a leggyakrabban Egerben rendeztek szép, látványos processziókat, a legmonumentálisabbat 1758-ban: a menetben jelmezes lányok és fiúk, fegyveres katonák és bömbölő ágyúk vonultak. A minoriták kantai gimnáziumában 1775. július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén adták elő Bende László A tékozló fiú című, öt végzésből álló színdarabját. A drámában latin szerepnevekkel és jelentősen bővítve, kiszínezve, majdhogynem profanizálva mutatták be a megható és egyben tanító jellegű eseménysort. A Mária-ünnep ellenére Küián István ezt az előadást megkésett úrnapi játéknak tartja. A július 2-i előadást szerinte az indokolta, hogy az a drámát előadó Mária-kongregáció ünnepe volt.61 A kantai termésből Jantsó Ferenc A Dúsgazdag és a szegény Lázár című drámáját is Űrnapján mutatták be 1778. június 14-én - illetve a dátummegjelölés szerint Szentháromság vasárnapján, a kantai templom búcsúján.62

Az iskolai színjátékhagyományban a tékozló fiú evangéliumi parabolájának (Lk 15, 1-32) előadása néhány alkalommal Űrnapjához kötődött. Sopron jezsuitái 1647-ben a körmenet során adták elő a népszerű és megható evangéliumi példabeszédet (Staud II. 140.), a trencséni jezsuiták 1660-ban, Űrnap nyolcadán (Staud II. 265.) tették ugyanezt. Besztercebánya 1756. júniusi előadása úrnapi előadást sejtet (Staud II. 338.), mivel abban az esztendőben ez az ünnep június 17-ére esett.63 Farsangi előadásra utal a kolozsvári adat 1759. február 19-ről (Staud I. 288.) és egy lőcsei előadás 1677-ből (Staud II. 443.). A Nagyszombatban 1667-ben (Staud I. 107.), Nagyváradon 1764-ben (Staud I. 331.) és 1768-ban (Staud I. 334.), a Homonnán 1615-ben (Staud I. 355.), Kassán az 1761-es évzárón (Staud II.

80.), Ungvárott 1767-ben (Staud II. 219.), Székelyudvarhelyt 1770-ben (Staud III. 182.) és a Zágrábban 1665-ben (Staud III. 221.) előadott Filius prodigus-játékról nem lehet eldönteni, hogy Űrnapján hangzotté el. A

59 KILIÁN i. m. 1994. 140. Pozsonyszentgyörgy Nr. 2; KILIÁN i. m. 2002. 168.

60 KILIÁN i. m. 1994. 382. Debrecen Nr. 9; KILIÁN i. m. 2002. 206.

61 A darab szövegét kiadta: Minorita iskoladrámák. In: S. a. r. és szerk. KILIAN ISTVÁN. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. (Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII, század 2.) 16. tétel, 741-784. lap; elemzése: KILIÁN ISTVÁN: A minorita iskolai színjátszás a XVIII, században. Argumentum Kiadó. Budapest, 1992. (Irodalomtör- téneti Füzetek, 129.) 80-82. A dráma adatai: KILIÁN - PINTER - VARGA L m. 1992. 131. lap, 193. tétel

62 A dráma szövege megjelent: Minorita iskoladrámák i. m. 1989. 857-901. Elemzi: KILIÁN i. m. 1992. 82-87. E dráma bővebb elemzése: MEDGYESY S. NORBERT: A csíksomlyói fereces misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lekiségtörténeti háttere. Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK - Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Piliscsaba-Budapest, 2009. (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungária - Magyar Ferences Források. 5. - PPKE BTK Művelődéstörténeti Műhely, Monográfiák 1.) 337-354.

63 SZENTPÉTERY IMRE: Oklevéltani naptár. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1912. 28. tábla.

361