Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Hegedűs Enikő: Millenniumi kiállítás Gyulafehérvár, 2009. július 9–november 29.
Hegedűs Enikő tulajdonát képező liturgikus tárgyak - kerültek bemutatásra. Emellett néhány jelentős műtárgyat kölcsönöztünk. Köztük az egyházmegye titulusának, Szent Mihálynak szobrát a Csíki Székely Múzeumból.8 A műtárgyak kiválasztásában fontos szempontot jelentett az egyes tárgyak művészettörténeti értéke, esztétikai megjelenése. Lényeges volt, hogy több korszakhoz kapcsolódó, jellegzetes liturgikus tárgyak - típusuk és anyaguk változatosságában - képviselve legyenek.9 Korlátozta a választás lehetőségét a műtárgyak kölcsönözhetősége (egy fél éves időszakra való nélkülözésük gyakorlati szempontjai). A kiállító tér adottságai pedig határt szabtak a bemutatásra kerülő tárgyak számának és elhelyezésüknek. A tárlat négy nagyobb egységből tevődik össze: a későközépkori, 17. századi, 18. századi és 19-20. századi részből. A középkori rész legkorábbi műtárgya: a nagyszebeni ferences templomból származó Madonna-szobor (a 14. század közepére datálható szobor egyben az egyházmegye legkorábbi faszobra). Úgyszintén kiemelt tárgy a kolozsvári Zsigmond király-korabeli kazula, a Napbaöltözött Mária tűfesté- ses ábrázolásával, valamint a Sárkány-rend jelvényeivel (az egyházmegye legkorábbi miseruhája). A Csíkszeredái plébánia tulajdonában levő talpaskereszt felső része szintén a 15. század első harmadára datálható (18. századi talppal). Kiemelt művészi értékűek: a csíksomlyói ferences kolostorból, Csíkkarcfalvaról és a gyulafehérvári Érsekség Kincstárából származó kelyhek, valamint a csíkkarcfalvi középkori eredetű, későbbi kiegészítéseket őrző monstrancia. Emellett a székesegyház és palota körüli régészeti ásatásokból (2000-2008) származó pénzérmék10 és a Gyulafehérvári Érseki Levéltár (GyÉFKL) legkorábbról megmaradt kézirata (1275. évi oklevél 1429. évi átirata11) érzékelteti a középkori püspökség egyházi életét.12 8 A Csíkszentmihályról származó szobor a Csíki Székely Múzeum tulajdona, ltsz. 169. 9 A műtárgyak kiválasztásában elsősorban az a Felmérés jelentett támpontot, amelyet az Érsekség megbízásából, 1999 óta dr. Lovag Zsuzsa, H. Kolba Judit, László Emőke és Németh Annamária művészettörténészek végeztek, Márton Judit koordinálásával. 10 A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház és az érseki palota helyreállításához kapcsolódó, 2000-2008 évi részleges régészeti ásatások eredményeit kiállításon megtekinthette az érdeklődő a gyulafehérvári Egyesülés Múzeumában (Muzeul National al Unirii Alba Iulia), 2009. május 29. - augusztus 23. között. (Catedrala romano-catolică şi palatul episcopal din Alba Iulia. Arheologie şi istorie - The roman catholic cathedral and the episcopal palace in Alba Iulia. Archaeology and history - A gyulafehérvári római katolikus székesegyház és püspöki palota. Régészet és történelem. Kiállítási katalógus. Red. Daniela Marcu Istrate. Gyulafehérvár - Alba Iuüa, 2009). 11 [IV.] László (Ladislaus) király megerősíti apja, V. István király adománylevelét, amelyben Kolozsvárt (Kuluswar) az erdélyi Szent Mihály arkangyalról nevezett egyháznak adományozza. Pergamen. Latin. A nagyváradi káptalan átirata, 1429. április 20. (GyÉFKL, VII. 2/a.). 12 A püspöki tanácsadó, kanonoki testület: a káptalan alapítása Szent László királyhoz köthető. A Capitulum évszázadokon keresztül - a székesegyházi istentisztelet irányítása, a káptalani iskola vezetése és az egyházmegyei szolgálat mellett - közügyi szempontból meghatározó hiteles helyként működött. 310
