Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Hegedűs Enikő: Millenniumi kiállítás Gyulafehérvár, 2009. július 9–november 29.
Hegedűs Enikő püspökség sorában egyedülállóként - annak területi megnevezésével jelölték.2 Mindemellett évezredes története is összefonódott Erdély történelmével, annak meghatározó eseményeivel. Megnevezése - a 20. század első negyedének történései folytán - Gyulafehérvári Püspökségre változik. Az érseki rangot elnyert főegyházmegye 1991-től a Gyulafehérvári Érsekség nevet viseli.3 2. A Millenniumi kiállítás gondolata és tervezése A kiemelt jelentőségű millenniumi évben4 5 az egyházmegye múltjának felelevenítése, valamint annak bemutatására való igény formálta a kiállítás gondolatát. JAKUBINYI GYÖRGY érsek ünnepi soraiból is kiolvashatjuk az értekek felmutatásának lehetőségét: „Az elmúlt ezer esztendő történelmi változásai rányomták bélyegüket a mai egyházmegye képére. Az előttünk álló millenniumi év jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyünk hitünkről, egyházunkról ebben a több nemzetiséget, kultúrát és vallást felsorakoztató mai Erdélyben. A Főegyházmegye egyháztörténeti és egyházművészeti értékeinek a bemutatása fejeződött ki a Gyulafehérvári Érsekség vezetői részéről, egy olyan kiállítás létrehozásának szándéka, amely átfogó képet tükröz a római katolikus erdélyi püspökség évezredes múltjáról. A több évszázados múltat felidéző tárlatnak Gyulafehérváron való megvalósulása önmagában is lényeges eseménynek bizonyul. Ezáltal az Érsekség a római katolikus hívek megszólítása mellett, a Gyulafehérvárra látogató más vallású és kultúrájú érdeklődők számára is feltárhatja múltját és jelenlétét. A Millenniumi kiállítás célja, hogy az egyháztörténeti kronológiát követve Gyulafehérvárnak mint püspöki (érseki) székhelynek, a székeskáptalan helyének, valamint érintőlegesen az erdélyi fejedelmi székhelynek a jelentőségét kiemelje. Utaljon a Főegyházmegye szervezeti felépítésére, kiemel2 Az Erdélyi Püspökséget Szent István király alapította 1009-ben. Székhelye alapításától kezdve mindmáig Gyulafehérvár (Bálgrad, Fehérvár, Weissenburg, Alba Carolina, Karlsburg, Alba Iulia). Az egyházmegye püspökeit a legrégebbi oklevelek Episcopus Ultransilvanus- és Transilvaniensis-nek, 1187-től Episcopus Transylvanus-nak (erdélyi püspök) nevezik. Területe kevés eltéréssel megegyezik a történelmi Erdély kiterjedésével. Nyugati határa az Érc-hegység, keleten és délen a Keleti- és Déli-Kárpátok íve zárja körül. A középkorban e Püspökséghez tartozott még Kraszna, Közép-Szolnok, Ung, Szatmár, Ugocsa vármegyéken kívül, egy ideig, Máramaros vármegye is. 3 Alapításától kezdve - mintegy 900 évig - 1930-ig a kalocsai érsekséghez, 1930-tól 1991-ig bukaresti érsekséghez tartozó suffraganeus püspökség. A Szentszék 1932. március 22-én a Püspökség nevét Erdélyiről Gyulafehérvárira, változtatja. A Szentatya 1991. augusztus 5-én önálló érsekség rangjára emeli. 4 A millenniumi évet 2008. szeptember 13-án nyitották meg ünnepi szentmise keretében a csíksomlyói kegytemplomban, és 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal ünnepén zárják Gyulafehérváron, a történelmi székesegyházban. 5 http://www.hhrf.org/gyrke/mülennium.html 308
