Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Benkő Elek: Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori székelyföldön
Benkő Elek középkortól-kora újkortól kripta is helyet kapott. Különösképpen a székely- földi kolostorok, adataink szerint mindenekelőtt a marosvásárhelyi ferences kolostor számított a székely, illetve a Székelyföldön is érdekelt vármegyei előkelők kedvelt temetkezési helyének. Ezt Apafi Mihály (+1470 körül) töredékes sírköve mellett Veres Dénes (1453) és Barlabási Lénárd (1525) itteni temetkezési szándékát is említő végrendelete jelzi.69 A patrónusokra a késő gótikus konzolokra faragott, vagy a falképekre festett címerek is utalnak. Ez utóbbiak köre - éppen a címerek tanúsága szerint - túllépte a tényleges nemesek viszonylag szűk csoportját és felölelte a paraszti életformából esetenként alig kiemelkedő lófőket is, akiknek címerei mezőgazdasági eszközöket, fegyvereket, vagy éppen a városi, polgári jegyekre emlékeztető geometrikus jeleket is ábrázolhattak (pl. Homoródjánosfalva, Székely- derzs).70 A templomépítésben, mint közösségi jellegű feladatban egy-egy parókia és fíliái valamennyi előkelői (tehát a nemesek mellett a lófők) és valamilyen módon a közszékelyek is kivették a részüket; a templomi felszerelés - különösen a kiemelkedő értéket jelentő oltárok és harangok - előteremtése és megújítása már elsősorban az előbbi, módos kör kompetenciájába esett, amit címerek és feliratok is alátámasztanak, így például a homoródszentpáli és az olasztelki harangon az udvarhelyszéki nagybirtokos Kornis család címerét találjuk.71 Olyan esetet is ismerünk, amikor a szentélyboltozaton feltűnő címerek sorozata nem a konkrét építtetőkre, hanem a korabeli rendi társadalomra utalnak. így történt ez például az udvarhelyszéki Székelydályán, ahol a 16. század eleji szentélyboltozatát borító ornamentális festést kiegészítő, az egyes boltmezőkben elhelyezett címerek az országra (a kései Árpád-kori uralkodók vágásos címerével), a királyra (négyeit címerpajzsban két mezőben vörös-fehér sávozás, két mezőben cseh oroszlán, a szívpajzsban Jagello- sas), a nemességre (Barlabási Lénárd címerével), a székely és a szász nemzetre, valamint a városokra (a Székelyföld szempontjából legjelentősebb Brassó, Segesvár és Nagyszeben címerével) utalnak.72 A nemességnek alapvető befolyása lehetett a templomi falképek témaválasztásában is. Magától értetődő, hogy szívesen választották saját védőszentjeiket: Székelyderzs esetében a megrendelő Ungi István fia Pál és a Saul megtérése jelenet összefüggésére már utaltunk. Székelyderzs példája azonban az összefüggések körét az északi falon megfestett Szent László legenda 69 ENTZ 1996. 198, 379-380. 70 BENKŐ - SZÉKELY 2008. 1-2. kép. 71 BENKŐ 2002. 273, 328. 72 DÁVID 1981. 262-264. A késő középkori templomokban fennmaradt festett címerek elemzésekor nem használtuk a közelmúltban régészeti feltárással és falkutatással is vizsgált csíkmenasági r. kát. templom szentélyboltozatán található ábrázolásokat, ezek ugyanis a kutatás jelen stádiumának újkori kiegészítéseknek tűnnek, Benczédi Sándor és Mihály Ferenc szíves tájékoztatása szerint. 240
