Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Benkő Elek: Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori székelyföldön
Ami a székely népi építészet és a székelyföldi nemesi épületek konkrét összefüggését, és általában a helyi összefüggéseket illeti, ez a részleteiben még távolról sem kidolgozott problémakör egyelőre esetről esetre külön elemzést igényel. Ennek oka, hogy a főemberek családi és gazdasági kapcsolatai a Székelyföld határait könnyűszerrel túllépték, udvarházakat megyei területein is fenntartottak (és alkalmasint építtettek is), másrészt kapcsolatuk a székelyföldi és más mezővárosokkal a középkori építészet újabb, de a falusi lakóépületekhez más szálon szintén kapcsolódó területére vezethet. Persze legalább ennyire fontos e folyamat másik iránya is: a kisebb méretű nemesi épületek utóbb példamutató szerepet játszhattak a falusi köznép házépítészetében is. Bár közvetlen adatok nem említik őket, az eddig elmondottak fényében nyilvánvaló, hogy a Székelyföldön, illetve a közeli megyei területeken birtokos székely nemességgel már a 13. században számolnunk kell, és aligha kérdéses, hogy lakóhelyük már ekkor jól érzékelhetően kiemelkedett a közszékelyek falusi házai közül, bár feltételezzük, hogy ezek többsége fából emelt, kisebb méretű épületre vonatkozott. Ami a középkori kőépületeket illeti, ilyen önállóan álló emléket a Székelyföld területén nem ismerünk, és sajnos, egyelőre a csak alapfalakból álló, 15-16. századi udvarház maradványok is nagyon ritkák. A többé-ke- vésbé bizonytalan részletek áttekintése egyelőre két fő alaprajzi típus (és ezek változatai) azonosítását eredményezte, anélkül azonban, hogy ezt a számot véglegesnek tekinthetnénk, miután, mint látni fogjuk, bizonyos, máshol a középkorban és a kora újkorban általánosnak számító megoldások feltűnő hiányát tapasztaljuk. A nagyobb és egyértelműbb csoport két helyiségből álló, alápincézett, kisméretű kőépületeket tartalmaz, melynek vezérlelete pillanatnyilag a székelykeresztúri Kriza János utcában feltárt kis udvarház.52 E csoport egyes ma is álló, jelen formájukban jóval későbbi és bonyolultabb alaprajzú épületek falkutatásával, illetve felméréseik elemzésével tovább bővíthető, akikor az újkori épületben egy töbszörösen átépített késő középkori épületmagot sikerül kihámozni (Székelykeresztúr - Gyárfás-kúria, Csíkszentkirály - Bors-kúria, Csíkcsicsó - Petki-Zakariás-udvarház, Menaság- újfalu - Balássi-kúria). A szórványos régészeti leletek azt sejtetik, hogy a késő középkor kis méretű, kétosztatú udvarházai és a 14-15. század népi építészete között szoros összefüggés áll fenn. A kétosztatú udvarházak már a késő középkorban is készülhettek kétmenetes, tehát összesen négy helységre oszló kivitelben. Ennek lehetséges példája az elpusztult tarcsafalvi Pálffy-udvarház, ahol az alápincézett, ____________Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori Székelyföldön 52 BENKŐ - SZÉKELY 2008.; itt tekintettük át részletesebben a rendelkezésünkre álló párhuzamokat is. 233
