Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Bartis Erika: Csíkszentkirály gazdasági helyzete az újkorban (17–19. század)
Csíkszentkirály gazdasági helyzete az újkorban A 20. század elején tovább folyt az állam által előírt gazdasági fejlesztés kivitelezése, amelyet tagosítással próbáltak elérni. Csíkszentkirályon 1913-ban is komoly zavargásokat okozott a tagosítás keresztülvitele. A tagosító mérnököt „hangos szidalmakkal illették, s az udvaron oly fenyegetőleg léptek fel vele szemben, hogy kénytelen volt a tárgyalóteremből csendőröket hívatni, kiknek fedezete alatt, nagy nehezen a terembe visszajuthatott, hol a jelen volt 6 csendőr alig tudta a bent levőket lecsendesíteni”,38 Az év végére azonban mégis sikerült a tagosítást befejezni, mivel a háromszögelési pontok lajstromát az abban leírt állandósítási jelekkel együtt a községi elöljáróság Bíró Istvántól, a hitelesítő kataszteri főmérnöktől átvette.39 A gazdasági életben egy másik problémát jelentettek az első világháború előtti másfél évtizedben folyamatosan kitörő zavargások, amelyek a kezdő gyárak ellen szerveződtek. A faluban két fűrészgyár működött, a század elején nyitották meg az állomással szemben.40 Ezek egyik fő formája az osztrák tőkével létesített fűrész- és fafeldolgozó gyárak, valamint ezek faanyag készleteinek gyújtogatás általi rendszeres megsemmisítése volt. 1903. március 9-én a csíkszentkirályi erdőn teljesen leégett a Friedlender-féle fűrészgyár. A tulajdonos hajszát indított a munkások ellen, akiket gyanúsított az égésközben történt eszközlopással.41 A cég minden bizonnyal újra felépítette a gyárat, mert a korabeli folyóiratok jelzik, hogy hat évvel később, 1909. április 9-én megint porig égett a hozzátartozó fateleppel együtt.42 A 19. század végén - a 20. század elején a község gazdasági fellendülését a szövetkezeti szerveződéstől várták, fellendült a háziipar, a szövés-fonás új erőre kapott. Vitos Mózes közbirtokossági elnöklete alatt a falu 800 hold erdőt vásárolt a vargyasiaktól.43 T. NAGY IMRE szerkesztésében látott napvilágot a Csíki Gazda című közgazdasági és mezőgazdasági folyóirat, amely szintén a tudatos gazdálkodást irányozza elő. A csíkszentkirályi gazdasági és társadalmi életben is egy új időszakot hozott a kitörő világháború, amely nemcsak a férfi lakosságot tizedelte meg, hanem az 1916 folyamán hadszíntérré változott falu gazdaságát is tönkretette, annak helyrehozatala és a 20. századi gazdasági élet kutatása egy másik tanulmány témája kell hogy legyen. 38 Lásd: Melléklet. Az 1913-as évi tagosításkor használt háromszögelési pontok lajstromának átadását bizonyító okirat. 39 NAGY BENEDEK: i. m. 121. 40 LESTYÁN FERENC: Csíkszentkirály temploma és családjai. Kolozsvár, 1997, 50. 41 Csíki Lapok... i. m. XV. évfolyam, 13. szám, 1903. március 25. 42 Uo. XXI. évfolyam, 14. szám, 1909. április 14. 43 VÁMSZER GÉZA Vitos Mózes (1847-1902). In: Erdélyi Tudósító. XIX évfolyam, Kolozsvár, 1936 május, 188. 213
