Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében (példa erre a helyi születésű Bartha Miklós politikus és közíró is).87 „27 taggal történt az alakulás, ezek részvénnyel álltak be. A kirendeltség tejfölöző géppel és vajkészítő gépekkel ingyenesen ellátta a társulást. Kezelésének megtanítására 10 napra szakértőt küldött. Az induláskor a 27 alapító 100 liter tejet vitt be. Akkor Kovács István lelkész volt az elnöke a társulásnak, az embereket bíztatta, sokat tevékenykedett. A tejcsarnok megépítéséig első épület a Jeddi lak volt, ahol ideiglenesen megindult a tej feldolgozása. A gazdák le kezdtek mondani az ökörtartásról, tehenet vásároltak, s egy év alatt az egész falu tehéntartó gazdája tagja lett a szövetkezetnek. Igyekeztek jobb fajt beszerezni. Azelőtt a nagy szarvú szürkemarhát tartották, de a kirendeltség igyekezett külföldről pirostarka (szimentáli) teheneket hozni. 1907-ben a Tejszövetkezet olyan vajat termelt és sokat, hogy külföldi kiállításokon kitüntetést kapott. Szép alapja is lett. Az alapból és állami kölcsönből belsőséget vásároltak. Kovács István távozásakor átvett az elnökséget Szabó Mózes tanító. 1909 őszére felépült a tejszövetkezet. Akkor 900-1000 liter tejet dolgoztak fel.”8* Jakab Zsigmondné szül. Mészáros Rozália (Rugonfalva az idő múlásában), közli Szőke Ferenc (95 éves) visszaemlékezését: „Mielőtt a Tejszövetkezet megalakult volna nem volt a gazdák számára értékesítési terület. Keresztúrra hordták reggelente kannákban házakhoz. Hát lelkem, szép idők voltak. Édesapád (Mészáros Rozália szerzőre utal az elbeszélő), Mészáros Domokos, volt az elnök a harmincas-negyvenes évek elején, Szőke Jóska bácsi a pénztárnok. En ott dolgoztam. A vajat úgy szállítottuk le Keresztárra kicsi szekérrel. Olyan vajat csináltunk, hogy Kolozsváron a legjobb vaj első díját nyertük. Még Bukarest is lekötötte egy évre. Sok pénzt kaptak a gazdák. A szövetkezet is gyarapodott. Munkás volt még Bíró Feri, Gál Róza és írnok Kiss Árpád. Még volt egy nagy előnye, hogy mindenki hazavihette a savót s azzal rengeteg disznót tartottunk. Szaporodott a tejelő tehén a faluban. Amikor tejgyárat akartak létesíteni, akkor a központ először Rugonfalvát jelölte ki, de nem kapott megfelelő helyiséget, s ezért lett Keresztáron a vajgyár. ” A Szövetség 1932-ben létrehozta a Székelyföldi Kirendeltséget, amelynek központja a Nyikó menti Siménfalva lett. Itt gyűjtötték össze a tejszövetkezetek termékeit és szállították Berlinbe, Bécsbe és Palesztinába.89 Nagy előrelépést jelentett a marosvásárhelyi Transylvania Tejszövetkezet vajgyárának megindulása 1935-ben. Termékei Londonban is nagy elismerésnek örvendenek. Felveszik a versenyt a hollandiai első osztályú vajjal. Az Udvarhely megyei tejszövetkezetek életét a Székelykeresztúri Vajgyár üzembe helyezése (1938. április) lendíti fel. Az Unitárius Gimnázium saját 87 Új Lexikon. I. Dante-Pantheon, Romániai kiadás, Budapest. 445. 88 Padi Sándor rugonfalvi földműves életének leírása. Rugonfalva, 1966. 30. oldal. A kézirat eredetije a család tulajdonában, másolata a Református Egyházközség irattárában található. 89 Erdélyi Magyar Unitárius Naptár 1940. 86-87. 169
