Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében Székely szentmiklós Ebben a faluban született Tiboldi István (1793-1880) gyümölcsnemesítő, humoros és szatirikus jelenetek írója, gyűjtője és betanítója, népköltési gyűjtő és tragikus sorsú népnevelő. Első helyen közlöm a nevét, és elsőnek említem a vidék méltatlanul elfelejtett pomológusának tevékenységét: bár életének java alkotó tevékenységét a Nyárád menti Szentgelicén fejtette ki, azért hozott haza is az összegyűjtött gazdag élettapasztalatából. Ezt a kedeiek sem tagadják. Az EMGE még meg sem érkezett a vidékre, már akkor az értelmes gazdálkodásról szóló számtani feladványokat oldottak meg a szentmiklósi ifjak a Gálfalvi Sámuel pap (unitárius lelkész) és Géléi Vilmos mester (kántor-tanító) gyámolítása mellett (1884. dec. 15-én) alakult Olvasó Egyleten. [Követték a vidéken tapasztalt jó példákat Kadácson (1870), Firtosvár- alján (1874), Énlakán és Medeséren (1880), ahol ugyancsak Olvasó Egyletek alakultak meg.]72 73 Az EMGE későbbi említése, hogy „a negyvenes években kapott a falu egy kis EMGE-könyvtárat”13 nem azt jelenti, hogy csak abban az időben kezdett működni a gazdakör, csak a „magyar időben” (1940-1944) kapott sokoldalú segítség egyikét konkretizálja a szerző. Az általános műveltségi színvonal emelése mellett a gazdák szakmai felkészítése is céljuk volt a falu felelős tényezőinek. Ezt bizonyítja az a megfigyelésem, hogy a kétfordulós föld- használatról korán áttértek a háromfordulósra, hogy 1941-ben a zöldugaro- zást is megpróbálják.74 A szakszerű gyümölcstermesztést az ifjak az Olvasó Körön (Dávid Ferenc Ifjúsági Egyleten, 1923 után) és a gyermekek az elemi iskola melletti faiskolában tanulták meg a szentmiklósiak már zsenge gyermekkorukban. Szederjesi József (1925-1935) és András Albert (1936-1940) tanítók ezirányú tevékenységéről elismerően emlékeznek a ma is élő tanítványok.75 Az állattenyésztés ésszerűségnek következetes hangoztatása a gazdakörön meghozta az eredményét. 1923-tól nagy hozamú fejősteheneket szereztek be (szimentálit és a bonyhádi pirostarkát). Ezután nem viszik Siménfalvára vagy Kadácsba a tejtöbbletet, 1926-ban helyben építenek tejcsarnokot. Kezdetben a kedei Farkas Elekné szállította el a tulipánmintás (1/4 kg-os kiszerelésű) vajat Bukarestbe. Lukácsi Domokos gyermekkori emlékét idézi: „télvíz idején kora reggel, hogy még az iskolába is elérjek, kéziszánkón 72 BALÁZSI DÉNES: Nyikómenti hármaskönyv. Udvarhelyszék Kulturális Egyesülete, Székelyudvarhely, 2006. 80-97. 73 FARKAS ALBERT: Szülőfalum, Székelyszentmiklós. A szerző kiadásában, Sepsiszentgyörgy, 2003. 31. 74 SZENTANNAI M. i. m. 64. 75 Adatközlőm: Lukácsi Domokos ny. tanár, volt Udvarhely rajoni főtanfelügyelő az 1950-es években, sz. 1917, Székelyszentmiklóson. 165
