Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében

Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében A tejtermékek értékesítése itt is hosszú utat tett meg, amíg a székelyke­resztúri vajgyár termelése, illetve felvevő kapacitása beállott. Kezdetben Sófalvi Ignác malomfalvi szekeres szállította a tejszínt Keresztúrra. A Hangya Szövetkezet ügyvezetői feladatát Zsigmond József lelkész vállalta. A Pap Gyula magánboltja mellett, a faluból eltávolított izraelita egyén kereskedésének a helyébe, beindították a Hangyát, amelynek bolto­sává Marosi Dénest tették. Őt követte Végb András, aki hazajött Medesérről, ahol üzletet vezetett. A Hangya szövetkezeti bolt helyén áll majd a Kaláka és aztán a Centrocoop (Szövetkezeti központ) mai üzlete. Nagymedesér A rendtartó székely falvak egyik példája. Földrajzi elszigeteltsége ellenére nem maradt el az önszervezés és közös vezetés szempontjából a főutak melletti nagy településektől. A falu önigazgatási reguláit írásban rögzítve őrizték és adták át nemzedékről-nemzedékre. Ebben a bíró, kisbíró, az esküdtek és a többi faluközösség szolgálatára vállalkozó és választott személyek kötelességeit, jogait és a faluközösség és vezetője közti viszony­nak a szabályait rögzítették.09 Ugyancsak az önellátásnak és a szükség esetén való belső, helyi erőforrások keresésének és okos felhasználásának közösségi szellemét fedezhetjük fel a Medeséri Unitárius Iskola Magtárának a létrehozásakor, 1878-ban. A cél a hitközösség iskolája zavartalan működésének biztosítása. Mindenekelőtt az önerőből épített iskolájukat és más egyházi épületeiket első sorban saját erejükre támaszkodva szándékoznak fenntartani. Ennek érdekében a gazdasági teherbíró képességük arányában és az önkéntesség tiszteletben tartásával adják össze azt az állóalapot (tőkét, gabona: zab, kukorica mennyiséget), amelyet kölcsönöznek a rászorulók megsegítésére, hogy azok a kedvezményes kamattal együtt visszafizessék a Magtárba, így gyarapítva a kezdő alapot. Szükség esetén értékesítik a kívánt mennyiséget, hogy ebből fedezzék aztán az időszerű javítási és fejlesztési kiadásokat. Sajnos, hogy a tanítói állás fenntartásának költségeit nem bírják fedezni a későbbiek során, és 1899-ben átadják az iskolát az államnak.69 70 Sajnos ezzel a gazdálkodási móddal sem tudták mentesíteni a közösség tagjait a nagyobb teherviseléstől. A vidéken ismeretes ez a kölcsönös segítségi forma, amelyet, ha munkában adtak meg kalákának nevezték. Ezt a termények összeadásával teremtett segélyalap-létesítést tapasztaltuk még Csehétfalván is. Firtosmartonoson a megalakított gabonaraktár-társulásnak 69 IMREH ISTVÁN: A rendtartó székely falu; Lásd még: Medeséri Márton János Könyve. Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. Kézirattár. R: 6507. In: HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY: Náció és nemzet. Pro-Print, Csíkszereda, 2003. 115., 285. 70 SZENTANNAI M. i. m. 56. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom