Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
2. Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén A Kis- és Nagy-Homoród mentén szerveződött és működött szövetkezetekről már részletesebben* írtunk a korábbi dolgozatunkban.18 Akkor a Fehér-Nyikó vidékének szövetkezeti kezdeményezéseiről csak szűkszavú említésekre szorítkoztunk. Jelen dolgozatunkban közöljük az újabb kutatásaink eredményeit. Megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti eszme a magyarországi két forrásból érkezett el a vidékünkre. A Felső-Nyikó mentén a katolikus keresztény szövetkezeti vonalon indult be a szervezés, az Alsó-Nyikó mentén a székely akció kezdeményezése nyomán alakultak meg a gazdakörök, majd a nevelési munka eredménye képen jöttek létre a hitel-, tej-, és fogyasztási (stb.) szövetkezetek. „A Nyikómentén legtisztábban maradt meg a székelység életmódja, viselet, szokásai. Keresztár és Udvarhely között laknak talán a legszebb típusú emberek, és, habár a társadalmi bajok itt is éppen úgy megvannak, mint máshol, mégis valami bizakodó érzés fog el a hatalmas szál férfiak, a hetyke legények, a piros szoknyás lányok, az egészséges nép láttán. Ezt a vidéket szeretik a legszékelyeb- bnek nevezni, és az egykor független élet helyén itt is évszázadokon keresztül a jobbágy rendszer nyomta rá bélyegét az életmódra, és ez határozta meg lényegében a mai társadalmi és gazdasági alakulását. Siménfalva a Nyikó mente (Alsó-Nyikó mente - B. D. megj.) legnagyobb községe. A falunak fele vagy teljesen vagyontalan, vagy alig egy-két hold földön gazdálkodik. Ez a birtok-viszony az uradalmak következménye. A közszékelység sorából kiemelkedett Székely Mózes keze alatt nőtt össze adományozás útján az első nagy bírtok, ez szállt a Szalánczi és Kiss családokra, akik mellett a Jakabháziaknak és a Pakot családnak volt nagyobb birtoka... Néhány vagyonosabb család a múlt század végén nagy fejlődésnek indította a községet. Itt volt a vidék első mintagazdasága, itt termeltek legelőbb mesterséges takarmányt, itt mutatták be az első gazdasági gépeket... A község és általában a Nyikómente, a szarvasmarha tenyésztéssel alapozta meg jövőjét, s hogy ez mind nagy jelentőségű, elég említeni, hogy a siménfalvi Tejszövetkezet havonta százezer lejnél többet fizet ki a tejért a gazdáknak. A tejtermelés együtt jár a régi földművelési rendszer megváltoztatása. A gazda nem megy szántani a fejősteheneivel, a földet a gazdakör gépcsarnokának gépeivel dolgozza meg, amelyeket ingyen használhat. A szarvasmarha tenyésztés érdekében, annak idején tagosí- tották legelőiket, de azóta oda jutott a falu, hogy csak mesterséges takarmánnyal tartja állatait, így a legelők használatlanul állnak. Siménfalva bekapcsolódott a korszerű gazdálkodásba, és meggyőződött előnyös voltáról. ”19 18 BALÁZSI DÉNES: Ne nézze senki csak a maga hasznát... Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1995. 19 BÖZÖDI Gy. i. m. 238-239. ___________Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében 137
