Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes János) a mozgósításában.6 1917-ben a Keresztény Szövetkezetek Központja 285 egységével beolvadt a Hangyába.7 Figyelemre érdemes az a tény, hogy Magyarországon léteztek köteléken kívül maradt, központi irányítás és támogatás nélkül működő fogyasztási szövetkezetek is. Erdélyben Gidófalvi István neve fémjelzi a mozgalom történeti útját. A Hangya, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete (1898) megalakulása után nyolc év múlva kezdte meg működését (1906) a nagyenyedi vidéki kirendeltség.8 Ehhez fűződik a Székely-Udvarhely című lap cikkének kritikai hangú megjegyzése: „Hangya csak a kormány kívánságára ment Erdélybe, és létesített Nagyenyeden központot, hogy a Székely Akciót támogassa, ennélfogva nem méltányos, ha a kormány a támogatást a jövőben megvonja.” Nem illik a Hangya-központ népet felemelő apostoli pátoszához ez a megállapítás, de tudnunk kell, hogy ennek ellenére az erdélyi Hangya-aktivisták a Székelyföldön együttműködtek a Földművelésügyi Minisztérium Székely Kirendeltség kiküldötteivel a fogyasztási szövetkezetek megszervezése érdekében.9 Székelyföld gazdasági és társadalmi életét körvonalozó elemzésünk megegyezik a tusnádi Székely Kongresszus értékelésével. A polgári radikális író és újságíró, Benedek Elek, vészharangkongatására vagyunk figyelmesek. A kivándorlás drámai helyzetével találjuk a szembe magunkat!10 A székely nép sorsa mindig mostoha és elhagyott volt, de ez az elhagyatott helyzete az 1890-1900-as évtizedben veszedelmes mélypontra jutott. Ezt a veszedelmet az akkori magyar államkormányzatnak is - sok figyelmeztetés után - észre kellett már vennie! Össze is hívta 1902-ben a ‘Székely Kongresszust’ Tusnádra, amelyen fontos és jelentős határozatokat hoztak a székelység gazdasági és ipari helyzetének kifejlesztése és fellendítése tárgyában. Többek között már akkor meghatározták a Borszéki Soma által javasolt igen helyes és életbevágó indítványt, hogy Marosvásár- hely-Székelyudvarhely-Sepsiszentgyörgy transzverzális vasútvonallal köttessék össze, hogy ezáltal a Székelyföld hegyeiben, erdőiben lévő mérhetetlen, a magában elpusztuló sok kincset ki lehessen használni! Erre vonatkozólag az indítványozó egy egész kész vasút-hálózat tervezetet nyújtott be a Kongresszushoz! 6 Akadémiai Kislexikon. I. Budapest, 1989. 7 GYIMESI SÁNDOR: A parasztság és a szövetkezeti mozgalom. Tanulmányok III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 631. 8 HEGEDŰS VILMOS: i. m. 120-121. 9 Székely-Udvarhely, 1903 ápr. 19. A Hangya akciója (alcím) és 1903. ápr. 26- i főcím: Szövetkezetek a Székelyföldön. 10 BENEDEK ELEK: Halljátok, emberek? Bukarest, 1957. 239-240.; Székely Egyleti Képes Naptár és Évkönyv az 1900. közönséges évre. XIX. évf. 117-121. 134
