Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában

Nyárádi Zsolt Az elpusztult falu helyét napjainkban szántónak használják. Maga a terület kiváló régészeti kutatási terület. Nem sok hasonló helyszín van Udvarhelyszéken, ahol folyamatosan kutatni lehet egy Árpád-kori települést a kezdeteitől a középkor végéig. A közeljövőben szándékunkban áll tovább folytatni a templom régészeti kutatását, válaszokat keresve a felmerült kérdésekre, a távolabbi jövőben pedig a lehetőségeinkhez mérten szeretnénk nekikezdeni magának a falunak a régészeti kutatásához. 8. Szombatfalva Szombatfalva Székelyudvarhelytől északra helyezkedik el, a Küküllő túlpartján. A pápai tizedjegyzékben az Erdőháti plébániák között közvetle­nül Udvarhely után bejegyzett Sancto Georgio-1 Orbán Balázs Szombatfalva plébániájára vonatkoztatta,175 ezt a későbbi szakirodalom egyöntetűen elfogadta. Ezek szerint a falu első említése 1333-34-ben történik Szent György névalakban, amikor Péter nevű papja hét báni dénár tizedet fizet.176 A templom védőszentjéről való helynévadás általában akkor válik a helység nevévé, ha az egytemplomos kistelepülés, vagy ha a templom építése közel egykorú a falu keletkezésével.177 Ebben az esetben, hasonlóan az Udvarhely melletti Szentimréhez, Árpád-kori alapítású településsel kell számolnunk, amely a századok folyamán megváltoztatta nevét. A helynévtörténet kutatói ezt a típusú névváltozást a komplex változás kategóriájába néveltűnésként sorolják be, amely alatt azt a folyamatot értik, amikor egy meglévő településnév az általa jelölt denotátummal együtt nyomtalanul elvész.178 A denotativ jelentés és a névalak egyidejű módosulása többféle nyelvi folya­matot magában foglalhat, ezeket a változásokat egységesen jellemzi az, hogy hátterükben jórészt külső, nyelven kívüli indítékok húzódnak meg. Egy dolog mindenképp bizonyos: kutatott településünk 1497-ben Sombathfalwa alakban tűnik fel egy birtokcsere kapcsán, amikor a kolosmonostori konvent előtt Kecseti Péter széplaki, almási, szentiváni részbirtokait özvegy Szentmihályi Györgyné Erzsébettel elcseréli a bikafalvi, hévaszói, szombat­falvi mikecsrétei, ozfalvi, martonosfalvi székely örökségével.179 Az megvál­tozott névalak a későközépkor folyamán Sombathfalwa, Zombottfalva, Zombatfalwa, Szombatfalwa, Zombatfalua, Szombattffalwa névalakokban tű­nik fel. A Szombatfalva helységnév szóösszetételét tekintve származhatott a „Zombath” személynévből, amint az történt a Zala megyei Zalaszombatfa esetében, amelynek első írásos említése 1335-ből való „Zombatföldének” és 175 ORBÁN 1868. 63. 176 Mon Vat 1. 115. 177 BOTÁR 2008. 82. 178 TÓTH 2006. 35. 179 SzO. VIII. 176-177.; Kolozsmonostori k.j. II. 159. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom