Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában „hullásáért” 25 forint kártérítést követelt, valamint a tettért a törvény általi büntetést. A perben számos tanú vallomására sor kerül, akiknek nagy része jobbágy volt. A peres iratból megismerjük a bírósági végzést is, amely „az nemes emberen való factumerth fejen, jozagan hadgia az alperest”131. A peres irat vallomásai során képet kaphatunk a kor kocsmázási szokásairól, valamint az italozást követő verekedésről is, nem utolsó sorban a leírásokból elénk tárul egy háromosztatú lakóépületnek az alaprajza is. Az a tény, hogy a 16. század végén már Székelyudvarhely közvetlen környékén is találkozunk olyan bonyolultabb alaprajzú épülettel, mint a szomszédos mezővárosban, arra utal, hogy a kisebb-nagyobb nemesi udvarházak mellett a mezővárosoknak is alapvető hatása lehetett a környező falvak népi építészetére, így házainak felépítésére.132 A tanúvallomások leírásai alapján a fent említett házba alacsony korlátos ereszen át lehetett belépni. Innen jutottak - ajtón keresztül - a kis ereszbe, ahol vacsorázni és aludni is lehetett, valamint - nyilván az ellenkező oldalon - a szobába, ahol pecsenye sült a vendégnek. Az eresz alatt volt a pince lejárata; az alá épített pince miatt a ház magas volt. Udvarán sütőház állt. A 16. század végén a Geréb családnak még mindig jelentős birtokai vannak Kadicsfalván. Erre utal a jobbágyok magas száma, akik a család tulajdonába vannak. Ezeknek neveit a perek során történő tanúkihallgatások alkalmával ismerhetjük meg. 1590-ben Szabó István Tibold Pétert pereli be, mivel az alperes elszántotta annak földjét. Az ekkor kihallgatott tanúk közül Szász Baltazár, Istvánfi István, Bálint János a Geréb Ferenc jobbágyai voltak. A tanúvallomások alapkán a Szék a felperes keresetét helyben hagyja, az alperes a kapitány székére fellebbez.133 Ekkortájt a faluban a Benedekfi család más tagjai is élnek, hiszen 1598. június 15-én Kadicsfalvi Benedekfi Kristofné felperes keresete előadásában azzal vádolja Nagy János alperest, és szolgáját, Nagy Gáspárt, hogy férjét, Kristófot és kadicsfalvi jobbágyát, Szabó Istvánt halálra verték, másik kadicsfalvi jobbágyát, Kovács Pétert és szolgáját, székelyudvarhelyi Szopos Györgyöt pedig véresre verték a falu között Bizsereg vizénél, Köncsön, az ország útja mellett. A jobbágy sérelmeiért 25 forint kártérítést kért, a szolgának a munkaképtelenségéért 16, illetve 12 forintot kér. Az ügy kivizsgálására a Szék executorokat rendelt ki az alperes ellen.134 1599-ben kerül sor az ügyben tanúk kihallgatására, számos jobbágyot hallgatnak ki, ezek közül Geréb Ferenc jobbágyai: Bálint János, Sörös István és felesége Margit, Péter István, Gál Márton, Geréb János jobbágya Szűrös Boldizsár, 131 SzO. II. 267-271. 132 BENKŐ - DEMETER - SZÉKELY 1997. 51. 133 SzO. II. 248-249. 134 SzO. III. 91-92 . 103
