Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában hasonértékü birtokrésszel. Az így rendelkezésünkre jutott Gyarusfalvát - melyet mi Zekeltamat várunkhoz adtunk volt - most Udvarhely városának adjuk minden földeivel, vizeivel, hasznaival stb., azt e városhoz csatoljuk, kivéve a Zekeltámat várunk hasznára fenntartott földeket. Miért rendeljük, hogy nevezett Gyarusfalva lakói minden dolgaikkal Udvarhelyre vonuljanak, s annak hatóságát elismerjék. ”104 Az oklevél szövegéből kitűnik tehát, hogy a kis falucska fejedelmi birtok volt, amelyet a Székelytámadt vár szolgálatára adtak, ezért élvezett adó- mentességet az 1567-es 25 dénáros összeírásban. A falu felszámolását követően bizonyos területeket továbbra sem csatoltak Udvarhely városához, hanem azok a várbirtok részei maradtak. Ezek a földek praedium minőségben újra felbukkannak Bethlen Gábor 1620. július 14-én keltezett adománylevelében, amikor is a fejedelem udvarhelyi Zámbokréthy Mártonnak adományoz Udvarhely városában egy kúriát és malmot, továbbá a jarosfalvi pradiumot és az udvarhelyi várhoz tartozó telekfalvi, árvátfalvi, derzsi, oroszhegyi, máréfalvi, vágási, dobói, bikafalvi, patakfalvi és felsőboldog- asszonyfalvi részjószágokat105. 1594-ben a falu neve felbukkan egy perben, amelyben Nagy Ferenc alperest, jobbágya, Lokodi Mátyás miatt perelték be, aki szökött bujdosó jobbágy már akkor, mikor Udvarhelyhez csatolták a falut és helyébe nem adtak mást106. Lokodi Mátyás apja, Lokodi János Bethlenfalván lakott Geréb János földjén.107 A falu további sorsáról nincs említésre méltó okleveles adatunk. Gyárosfalva helyének beazonosítására két helytörténetíró szolgáltathat adatot. Az egyik Szigethi Gyula Mihály, aki Gyárosfalvát a kápolnán felül a Nagy-völgybe helyezi dél-nyugati irányban108. A másik Orbán Balázs aki a következőket írja: „e falu a városon alól azon völgyületben feküdt, melynek torkolatja előtt á Jézus kápolnája van”109. A település nyomait Sófalvi Andrással folytatott régészeti terepbejárásaink során próbáltuk felderíteni, bejárva a Nagy-Völgyet, amelyet napjainkban legelőnek használnak. Az ismételt terepmunkákat követve semmilyen értelmezhető leletre nem bukkantunk az említett területen, így feltételezésük szerint a falu a mai sűrűn beépített városrész alatt húzódik, ahol nincs módunk terepbejárással eredményt elérni. Feltételezésünket a település elhelyezkedését illetően csupán jövőbeni régészeti leletmentő 104 SzOkl. n. 314-315. 105 MOL Liber Reg. G. Bethl. XD. 406. 106 SzOkl. II. 168. 107 SzOkl. E. 170. 108 SZIGETHI GYULA 2001. 4. 109 ORBÁN 1868. 44. 99
