Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)

periódus nagynak mondható hajóhosszúsága (közel 14 m hosszú belméret!) szintén arra utal, hogy itt már az Árpád-kor folyamán jelentős központ lehetett. Az építési periódusok közül a koraiak a legizgalmasabbak, hiszen az építés- és művészettörténeti adatokon kívül komoly történeti vonatkozásaik vannak. A rendelkezésre álló adatok egyelőre nem, teszik lehetővé, hogy a korai periódusok pontosabb időrendjét eldönthessük. Annyi tűnik bizonyosnak, hogy a 12. században már állt kő templom. E korai periódusok valamelyikéhez köthetjük a másodlagos helyzetű félköríves-hengertagos kapukat is. Ablakaiból egyetlen töredéket sem ismerünk, de aligha tévedünk, ha hasonló faragott félköríves kereteket feltételezünk, mint a csíkmindszenti templom déli feltárt résablak esetében.

52 A templom korai periódusainak 12., ill. 12-13. századi keltezése alapján nem csak a települési hullámok időrendjét, de az erdélyi vármegyei keretek, az egyházi és a világi adminisztráció, a vármegyék és főesperességek kiépülésének a kezdeteit és hatókörének sugarát, továbbá a gyepükről vallott korábbi elméleteket is felül kell vizsgálni. A korai periódus a székelyek beköltözését megelőző időszakra esik, melyet a szakirodalom a 13. század végére tesz.

53 Ismerve a korszak egyházi és világi szervezeteinek, az esperességek és vármegyék szoros összekapcsolódását,

54 a korai periódus(ok) közvetve vármegyei berendezkedésre utal. A templom ugyanis nem épülhetett valamiféle gyepükön kívüli senki földjén, nyilván valamelyik esperesség és egyben vármegye területén állt, noha erre vonatkozó közvetlen írott adatok nem maradtak ránk. A székelységnél korábbi és a 14. századig meglévő vármegyei kereteket az első csíki vonatkozású oklevél is jelzi: egy 1324-ben vitatott birtokviszonyú terület ugyanis egy örökösök nélkül elhalt ember birtoka volt, melyet a király megyei nemeseknek, a szomszédos Háromszéken megyei területeket, enklávékat birtokló Opor fia Sandurnak és István fia Egyednek szándékozott királyi jogon sikertelenül adományozni.

55 Ez nyilván csak olyan magánbirtok lehetett, mely a székely beköltözés előtt már megyei terület volt, és melyet a székelyek 52 BOTÁR 2007/a pl. 5. 53 BENKŐ 1998, 59. 54 KRISTÓ 1988, 208-235., 2003, 92-93. 55 SzOkl. I. 42-43., EO II. 485-486. regeszta (186-187.)