Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)

esetben is, amikor a papot híveivel szemben fordított tájolással helyezték nyugalomra. A templombelsőben feltárt padmalyos temetkezések szintén ritkának mondhatók. A nyugati/északi karzatoszlop alatt az 5. szelvényben, a magasan jelentkező agyagos altalajban tiszta betöltésű, keletéit, koporsó nélkül elhantolt sírokat tártunk fel, melyek közül az egyik egyértelműen padmalyos volt. Az utólag rájuk fedő oszlop miatt a későbbiekben ezt a részt a sírok ásásakor érthető okokból kikerülték. Az 48. sír (5. szelvény) padmalya jobb oldali volt, a fülke széle íves kialakítású, szélessége 30 cm, magassága 20 cm, az akna szintjénél mélyebben, menedékesen alakították ki. (18, 30. kép) A padmalyt az aknától deszkával választották el, melynek barna porszerű maradványa jól megfigyelhető volt. A testet lepelbe csavarva temették el. A váz karjait a medencére, ill. a másik kar könyökéhez hajlították, a bal felkar, bolygatás miatt hiányzik (43. sír). Betöltéséből habarcs is került elő, és kései keltezését a C14-es vizsgálat egyértelműen eldöntötte, legvalószínűbb keltezése 1622­1677 közötti. A 26. szintén padmalyos sírt (4.szelvény) ettől kissé keletebbre a késő gótikus mellékoltárok alatti agyagos, szűz földben tártuk fel. A sírgödörnek ez esetben a bal oldali padmalyrészét lehetett egyértelműen azonosítani, az aknát és a váz fejrészét egy későbbi sír (22. sír) bolygatta. A nyújtott helyzetű test felső része jobb oldalra fordult, látható, hogy a lepelbe csavart vázat benyomták a padmalyba. Az állkapocs kivételével a fej többi része hiányzott, vélhetően a bolygató sír miatt. A padmaly oldala és vége íves volt, kissé mélyebben helyezkedett el, mint az akna alja, szélessége és magassága is 30 cm. Koporsó vagy egyéb fa nyomát nem találtuk. A C14-es vizsgálatok eredménye ez esetben nem teljesen egyértelmű, nagyobb valószínűséggel egy 1455-1522-es keltezést adott, de egy későbbi 1574-1626-os datálás is lehetséges. 46 Az avar korban gyakori padmalyos temetkezés a 10-11. században elvétve még előfordul 47 , majd több évszázados szünet után a 16-17. századtól a síktemetőkben az egész Kárpát-medencében újra általánosan elterjedt. A néprajzból ismert padmaly, az oldalfülke (esetenként hosszanti irányban is) funkciója megváltozik: már nem a váz elrejtése a cél, hanem egyrészt a koporsó védelme a ránehezedő földtől, ill. a sír befogadóképességének növelése, azaz annak a biztosítása, hogy a család tagjait érzelmi, anyagi, vagy A vizsgálatokat a debreceni Atomkutató Intézet laboratóriumában 2003 júniusában dr. Svingor Éva vezetésével végezték, segítségüket köszönjük! BENDE- LÖRINCZY 1997, 225. További irodalommal BALOGH 2000, 115-116.

Next

/
Oldalképek
Tartalom