Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)

a 17. századra teszik. Ez egyben arra utal, hogy a templom mellett a középkor folyamán harangtoronynak kellet állnia, mint jó néhány szintén középkori haranggal rendelkező csíki templom esetében.

35 Feltételezésünket a torony dendro-kronológiai vizsgálata is megerősítette. A különböző szintek in situ födémgerendáiból vett minták keltezése 1673 utáni, ill. 1680.

36 A Sándor-kripta A középkori templom utolsó elemeként a hajó északnyugati sarkába, közvetlenül az alapfalak mellé, az akkori padló alá épült egy kripta. Szabálytalan négyzetes alaprajzának belső mérete: 250 x 230 cm, falainak vastagsága 30-44 cm között változik. Födémét É-D-i irányú fenyőgerendákra fektetett, bevakolt deszkák alkották, ezek, vélhetően a templom 1800-ban történő bontásakor beomlottak. (15, 27. kép) Az omladékból terrakotta bordatöredék, festett deszkatöredék (pad, kazetta?), kúpcserép, tetőcserepek kerültek elő. A kriptát legalább két járószint fedte, a felső tégla, ill. ennek a feltöltése alatti barna lejárt földréteg a födémgerendák fölött húzódott. Téglákkal kirakott, enyhén íves, utólag elfalazott, alig 80 cm magas bejárata keletről nyílt. A mai templom karzatának északi oszlopa elég szerencsétlenül éppen az építéskor már elfeledett (?) jellegű, irányú kriptabejáró fölé épült. (28. kép) A középkori templom bontásakor a omladék beszakított a kriptát, az omladék alatt -350 cm mélységben jelentkeztek a kelet-nyugat irányú fa koporsók maradványai. Az összesen kilenc koporsót (négy férfi, három nő, két gyermek) hármas (?) elrendezésben egymásra helyezték. Az anatómiai rendben félrecsúszott csontok alapján arra lehet következtetni, hogy a temetés során vagy azt nem sokkal követően a koporsók már elmozdulhattak. A beomló gerendák, és nagy falazó kövek meglehetősen nagy pusztítást végeztek LÁNGI - MIHÁLY 2003. 1710 körül kapott hasonló kifestést a csíkszentmihályi (20.), csíkrákosi (19.) templom. Hasonló az aranyospolyáni templom is uő.: 2004. 10. BOTÁR 2001, 139-140. ill. ERKEJ Csíkszentlélek 132.: Turris ...ex ligno; Csíkmindszent 133.: Turris lignea...; Csíkszentmárton 138.: Turris lignea...; Csíktusnád 139.: Turris ex ligno...; Csíkmenaság 142.: Turris lignea... A mintavételt és a vizsgálatokat az OTKA (F043167) által támogatott „Dendrokronológiai kutatások Erdélyben" projekt keretében dr. Grynaeus András és e sorok írója végezte. Ld. még: BOTÁR - GRYNAEUS - TÓTH 2006. 130-131.