Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

SZEMLE - SZŐCS JÁNOS: Bárth János: Az eleven székely tízes. A csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi tízes működése a XVII-XIX. században

Amint már erről szó esett, a hibát elkövetőket a tízes megbírságolta, megbüntette. A külső szemlélő hajlamos arra, hogy a tízesbeli szakrális építményeket, amelyeket a helyiek majdnem kizárólagosan kápolnának neveznek - és akként használnak -, templomnak minősítse. A Csíkszentgyörgy megyéjében a kápolnák mintegy ötszáz évvel későbbi építmények, mint a fennmaradt magyarországi középkori kis templomok. Az itteni kápolnák emiatt méreteikben is másak, mint a középkori templomok. Jelentős tízesbeli szakrális építmények: a Szent Kereszt-kápolna (Háromtízes), a Keresztelő Szent János-kápolna (Altízes), a kotormányi Sarlós Boldogasszony-kápolna. A könyvszerző ezeket templomoknak minősíti. Jenőfalva az Óriáson levő Nagyboldogasszony-kápolnát tartja sajátjának. Létezik még a kálváriái Jézus Szenvedése templom (kápolna) és a Szent Anna-kápolna. A tízesbúcsúkon erősítették a tízesidentitást, a tízesönazonosságot, a tízesöntudatot. A tízesekről írt könyv tudós szerzője joggal állíthatta, hogy búcsúkban bővelkedik Csíkszentgyörgy megyéje. Még néhány megjegyzést nem hagyhatok el: a kitűnő tanulmány szerzője néhány szót csíkszentgyörgyi kiejtéssel, a szabályostól eltérően szerepeltet: gyepű (gyepű, 199.), küpii (köpű, 200.), tanorok (tanórok, 192.), tizes (tízes). Én a megszokott, szabályos alakok mellett maradtam. A konstitúció szót is kétféle formában hozza a könyv!? Nyomdahibák lehetnek a következők: a hagos (bogos, 233.), a Batár (Botár, 177.), Körtse (Köntse, 142.), valamint a „Gál Sándoron aláír (alóli, 288.) elírások. A bojtozás, bojtolás (223.) az árvízvédelemben levágott, nyesetlen fiatalabb fenyőfának a vízmosásba helyezését jelenti. Még hozzáfűzöm: Csíkban vagyunk, pontosabban Alcsíko/t vagy Felcsiko« (Nem pedig Alcsíkfom vagy Felcsíkfom). Ez az itteni helyes helyi forma! Itt egy kalangya gabona ritkán eresztett két vékát a régebbi időkben, leggyakrabban egy vékánál valamivel többet (320.). Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva a 19. század második felétől a kászonalcsíki járáshoz (a kászonaltízi helyett) tartozott (101.). Még számítottam arra, hogy a Körösményfalva és Kotormány etimológiájának a megfejtésére is sor kerül! (Ami nem történt meg...) Mindez nem érinti alapvetően a jeles munka tartalmát. Bárth János Csíkszentgyörgyön hihetetlen méretű levéltári anyagra bukkant. Az okmányok tömegére támaszkodva részletesen, jártassággal rajzolja meg a csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi tízesek világát.