Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - WANEK FERENC: A Baróti-Brassói-Háromszéki-medencesor széntartalmú pliocén üledékeinek kutatástörténete. II. rész: a XX. század eleje Erich Jekelius monográfiájának megjelenéséig

vegében egyszer sem hivatkozott rájuk. Valójában, a maga által már korábban felvetett, egészében véve igen helyes rétegtani párhuzamosítás (GAÁL 1912a) igazát védte. Annak lényege az, hogy a Kárpátokon belüli pannóniai üledékek idöazonosak a Kárpátokon kívüli szarmata és meotiszi üledékekkel. Ezzel a mai tudomány teljes egészében egyetért. Tévedni ott tévedett, hogy a BarótiBarcasági-Háromszéki-medencesor üledékeit ezzel a miocén sorozattal azonosította - mint már korábban is (GAÁL 1923). Törekvésében, hogy hallgatóit és olvasóit igazáról meggyőzze - finoman fogalmazva -, erősen sarkított: egyrészt, az itteni, nyilvánvalóan endemikus puhatestű ősállategyüttest hihetőbb párhuzamosítási alapnak vette, mint az általánosabb elterjedésű gerinces faunát. Ezt azzal tetézte, hogy a Dreissenak rendszertanának XIX. század végi tanulságát eltompította, noha LŐRENTHEY érvrendszerének ez képezte az alapját! Másrészt, a gerinces őslénytani bizonyítékok tárgyalásánál hatalmas teret szentelt a Castor fiber LINNÉ azonossága körüli - maga keltette - vitának, de kikerülte a szembesülést SCHLESINGER (1922) igen alapos érveléseivel; azaz, a Mastodonok jelenlétét éppen csak mellékesként említette. Ami az ösmedvék szerepét illeti, egy, az Emlékkönyvben megjelentetett másik írására (GAÁL 1929b) hivatkozott. Ez utóbbiban meglepetést nem jelentő tényt bizonygat, hogy a köpeci ősmedve testméretei kisebbek voltak mai rokonaihoz képest, tehát ősibb jelleggel bírt. Ennek viszont abszolút földtörténeti kort bizonyító ereje nincs. Erőltetett logikával, meggyőző érvek nélkül próbálta behelyezni az általa miocén-korinak tartott keretbe állatunkat - MAIER István (1928; 1929) állításával szemben. Ludwig RÜGER német geológus (1931) jól csoportosított érvekkel, a Baróti-Barcasági-Háromszéki-medencesor üledékeinek levantei kora mellett tört pálcát, ugyanakkor üledékföldtani adatokra támaszkodva (melyeket utóbb, monográfiájában, JEKELIUS bírált), a medencét övező hegyek igen kései kiemelkedéséről beszélt. Hasonló gondolatot Ludovic MRAZEC (1932) is megfogalmazott. Egy évvel JEKELIUS már jelzett monográfiájának kiadása előtt jelent meg Kari KREJCI-GRAF és Wilhelm WENZ átfogó monográfiája (1931) a havasalföldi késő-miocén és pliocén üledékekről. Ebben a munkában a két szerző az ottani felső-dáciai üledékösszletben Eugenias rétegek" néven egy olyan szintet különített el, melyet a Keleti-Kárpátok belső medencéinek üledéksorával párhuzamosított. Ezekben a rétegekben a Dreissena polymorpha PALLAS rétegtanilag és földrajzilag is elterjedtebb faj mellett, egy eddig csak helyileg, a Baróti-Barcasági-Háromszéki-medencesor üledékeiből ismert a Pyrgula eugeniae NEUMAYR csigafajt azonosítottak, több, az általunk vizsgált üledékekben előfordulóhoz hasonló alak mellett.