Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - SOS TIBOR: Részadatok Miklósvár (Kovászna megye) és környékének kétéltű- és hüllőfaunájához; a hozzájuk fűződő hiedelemvilág elemzése

bogätia herpetofaunei locale si a speciilor care apar în mituri si credinte duce la concluzia cä aceste mituri si credinte au rädäcini vechi, cu toate cä ultima vräjitoare din comunitate, care „a avut broascä si sarpe" a murit doar cu douä decenii în urmä. Specia de sarpe cea mai frecvent observatä, sarpele de casä apare într-un mare numär de mituri, dar frecventa speciei nu înseamna întotdeauna un numär mai mare de mituri (de ex. spécule frecvente, ca izvorasul cu burta galbenä (B. v. variegata), broasca rosie de munte (R. t. temporaria) si sopârla de camp (L. a. agilis) nu apar in mituri locale). Deseori spécule mai pufin frecvente cu forme sau cu comportamente mai ciudate ajung tema mai multor credinte si mituri. Bevezetés Az etnozoológia interdiszciplináris tudomány (határtudomány) az állattan és a néprajz közös kutatási területe: az állatoknak az emberi kultúrában játszott szerepét, alkalmazásuk módjait, a hozzájuk fűződő képzeteket, szokásokat vizsgálja (GUB 1996). A mezőgazdasággal foglalkozó székelyföldi emberek a mindennapos életben gyakran találkoznak a herpetofauna-elemekkel. E találkozás véletlenszerű, a kétéltűekkel és hüllőkkel való kapcsolat már nem érdekszerü, a fajoknak már nincs gazdasági jelentősége, azonban a hozzájuk fűződő hiedelem- és hitvilág még mindig él a fiatalabb korosztályban is. Például a tehenek tejtermelésében fellépő rendellenességek okai között meg mindig előszeretettel szerepeltetik a tejlopásról hírhedt kígyókat, bár az állatorvos közreműködését sem nélkülözik. Helyenként a házikígyó hite még mindig védi a ház környékén élő kígyókat, amelyek elpusztítása házi szerencsétlenséget jelent mind az emberi, mind az állati közösségben. Az utolsó miklósvári, régi értelemben vett boszorkány, „asszony, akinek békája volt", csak két évtizede halt meg, a háza is csak néhány éve került lebontásra. A hozzája fűződő történetek még elevenen élnek a közösség tudatában. Jelen dolgozatban a Miklósvár környékén reálisan előforduló kétéltű és hüllő fajok elterjedését és a hozzájuk fűződő hiteket és hiedelmeket mutatom be. A felvetett kérdések között az is szerepelt, hogy a gyakrabban előforduló és könnyebben megfigyelhető fajokhoz több hit és hiedelem kapcsolódik-e, vagy vannak fajok, amelyeknek szerepeltetése bizonyos témákban előnyt élvez, továbbá hogy a hitek és hiedelmek helyi eredetüek-e, vagyis a környéken előforduló fajokhoz kapcsolódnak-e?