Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - PATKÓ FERENC: A Hargita-hegységi xilofág (fát fogyasztó) bogarak (Insecta — Coleoptera)

életközösséget hozhat létre: microcönózisokról van szó. Ezekben a majd később említendő táplálék- (trófikus) láncok jöttek létre, amelyek „működtetik" az erdei életközösségeket (biocönózisokat). Többféle erdei életközösség alakult ki, ezekben nemcsak a nagytestű állatok vannak, hanem a gerinctelenek is. Az életközösségek olyan mikrobiotopokban is kialakulhatnak, mint egy-egy tavacska vagy kisebb mocsár, különösen azokon a területeken ahol sok a feltörő talajvíz. így ennek megfelelően a növényzet-összetétel is vízkedvelő (higrofil) lesz. Kisebb égeres-fűzes lápok alakulnak ki, magas-sásos növényzet-összetétellel. Itt uralkodóvá lehet a tőzegmoha (Sphagnum). A kutatott területeknek földrajzi hetájolása és gyűjtött egyedek pontos dátumozása - úgyszintén rendkívüli - mondhatni alapvető - fontossággal bír. A Hargita hegység jól elhatárolóan három részre oszlik, amelyet a domborzat és a vízhálózat tesznek sajátosságossá. A délnyugati felületek több meleg légáramlatot kapnak, mint az északkeleti felületek. (1. kép) így a tölgyesek és bükkösök elterjedéséhez is inkább kedvező feltételek alakultak ki. A keleti felületeket viszont több hideg légáramlat éri, ezért itt uralkodóvá váltak a lucosok és a - ma már ritka - nyíresek. Gyűjtéseim során a nyugati oldalakról közelítettem, és a Madarasi Hargita csúcs meg a Hargitafürdő körüli területeket tanulmányoztam. A gazdagabb vízhálózat és a Keleti-Kárpátokra jellemző vulkáni kürtő-maradványok többrétű és változatosabb vegetáció jelenlétét teszik lehetővé. (2. kép) A gyűjtemények pontos hely- és időmeghatározása nemcsak muzeális értékkel bír, hanem annak felismerését is lehetővé teszi, hogyan változhatnak a mikrocönózisok az emberi tevékenység hatására. Ma már természetes, hogy egy gyűjteménybe tárolt rovar adatai nemcsak a helyet, időt, tudományos elnevezést tartalmazzák, hanem a fitocönológiai adatot is, ahonnan az illető rovaregyedet begyűjtötték. Különösen fontos ez a cincérek (Cerambycidae) esetében, mivel a cincérlárvákl-3 évig is fejlődhetnek ugyanabban a fatörzsben. De érvényes az eljárás más, fában vagy törmelékben fejlődő bogárcsaládokra is. Ilyenek a ganéjturók (Scarabaeidae), szarvasbogarak (Lucanidae) diszbogarak (Buprestidae), ormányos bogarak (Curculionidae).