Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - PÁL ZOLTÁN - CZELLECZ BOGLÁRKA - Kis BOGLÁRKA -SZÁSZ ÁRPÁD - SZÉKELY BORBÁLA: A kalcium-magnézium arány egészségügyi szempontú vizsgálata a romániai ásványvizekben

ingerképzéséhez is. Nagyobb mértékű kalcium csökkenéskor görcsrohamok lépnek fel, amelyek halálosak is lehetnek [FONYÓ 1997]. A kalcium megoldást jelent még számos problémára: egészséges fogakat és körmöt biztosít, nélkülözhetetlen az izomösszehúzódáshoz és a különböző enzimek megfelelő működéséhez, valamint a vérnyomásszabályozáshoz. Segíti az idegrendszer működését, az ingerületek áttevődését, befolyásolja a sejtmembrán áteresztőképességét, szerepe lehet a vastagbéldaganat megelőzésében, csökkenti a gyulladásra való hajlamot és az allergiát. A kalciumot megtaláljuk a tejben és tejtermékekben, az olajos magvakban, száraz hüvelyesekben, szójában, zöldségekben. A kalcium magnéziummal, foszforral és D-vitaminnal hat a legjobban. Túlzott kalcium bevitel is káros lehet a szervezetre, a klasszikus meszesedési jelenségeken túl akár a mikroelemek (pl. Zn) káros hatású feldúsulásához vezethet a csontszövetekben (TAKASUGI ET AL. 2007). A magnézium (Mg) a kalcium mellett szintén az ember számára létfontosságú makroelem, megtalálható a test számos sejtjében, illetve szerepet játszik a szervezet anyagcsere folyamataiban. A szervezetben körülbelül 25-30 g magnézium található, ennek a mennyiségnek csaknem fele a csontokba épülve, egy másik jelentősebb része pedig a máj sejtekben van jelen. A napi 250-375 mg elemi magnézium jelenti az egészséges működéshez szükséges mennyiséget. Ez a mennyiség terhesség, illetve szoptatás ideje alatt nagyobb kell legyen, 350-375 mg az ajánlott. A terhesség alatt fellépő magnéziumhiány komoly problémákat okozhat, növeli a spontán vetélés kockázatát, a koraszülés és fejlődési rendellenességek kockázatát úgyszintén [http://www.vital.hu/themes/health/magnesiuml.htm ]. Magnéziumhiányhoz általában a nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód, különböző élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztása, és a stressz is hozzájárul. A szervezet magnéziumveszteségét a hányás, hasmenés, stressz jelentősen fokozza. A magnéziumnak jelentős szerepe van számos enzimműködésében, az izmok és idegek működésében egyaránt. Meghatározó szerepet tölt be a szénhidrátok, zsírok, nukleinsavak, és fehérjék anyagcseréjében, valamint az energiatermelő és energiafelhasználó folyamatokban [http://shop.builder.hu/csoport_list.htm4?id=9]. A Mg mind a gibberellin (GS), mind a szuperoxidizmutáz (SOD) és a kataláz, azaz az oxigén szabad gyököket elimináló enzimek, hormonok de novo szintézisét serkenti. így feltételezhető a magnézium közvetett hatása a radiokatív sugárzás károsításának csökkentésében. A réz-ionok a magnéziummal szemben fokozzák a károsodást. Prütz ezt azzal magyarázza, hogy a réz a DNS purin vázához kötődik és katalizátor-