Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)

Pontosabb helymegjelölés nélkül írták össze a Sándor család boltozat nélküli magánkriptáját. A toronyban ekkor három felszentelt harang volt.

6 A bontás előtt álló középkori templomról egy 1800-as építési jegyzőkönyv további fontos adatokat őrzött meg: „a Templom volt hosszóságra 15 öles, szélességre negyed fél öles, magossagára is anynyi; a dereka a templomnak mennyezetre volt, a Sanctuarioma pedig bolthajtásra, de a Sanctuarium késsőbb kori munka volt, a Templomnak volt a szokot helyen két fa chorussa egy más felett, harmadik chorus pedig hasonló képpen fából volt Dél felől a Templom oldalába, ezen chorus volt a szeredaiak számára minthogy Szereda várossá is filialisa volt ezen Parochianak és csak Anno 1751-be vált el Somlyótól ez,en Templom el rontásakor nem találtunk semmi jelt arról mikor épitetett a Templom dereka." Ez a bontáskor felvett jegyzőkönyv rögzítette a középkori templom legfontosabb jellemzőit: a templom hossza: 28,35 m, magassága és szélessége 8,5 m volt (egy szélességi adatot ismertettek, azaz a hajó és a szentély szélessége megegyezett). A sík mennyezettel fedett hajóban két fa kórus állt, egyik a déli oldalon, a másik két szinttel (!) a „szokott" helyen, azaz a nyugati oldalon. A szentély boltozott volt, és későbbinek tartották a hajónál. A középkori templomot - a torony kivételével - négy hét alatt bontották le és ezt követően kezdték a mai templom építését. Alapkövét még 1800. június 25-én tették le, míg az első szentmisét 1802. október 31-én tartották. Az új épületbe az elbontott templom kőanyagát is beépítették. A tornyot 1823-ban emelték meg egy szinttel, és 1901-ben kapott új galvanizált fémlemez tetőt.

7 Az Album Ecclesiae (Domus História) említi a régi cinteremfal nyomát, mely a mai szentély közepénél (?) húzódott: „mint arról [...] talajrendez.es alkcdmával [...] 1908-ban meggyőződtem" - írja az akkori plébános. E talajrendezés alkalmával (középkori?) sírokat, vagy osszáriumot is bolygattak, ugyanis szekérderékszámra hordtak el csontokat. A templom körül a mostani cinterem falait is túllépő temető volt: a falakon kívül, főként attól délre többfelé láthatók régi sírok keresztjei, hantjai, ill. keletre az ún. Ádám és Éva dombján csatornázások során koporsós sír került elő.

8 Az elbontott középkori templom kőfaragványainak egy része az új templom falaiba másodlagosan beépítve maradt fenn. A torony melletti helyiségek 6 ERKEJ 142-143. 7 ÉPJEGY 8-9.; BOROSS 1994, 144-145. 8 JANOVITS 1994, 121.