Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Urszita a Gyimesekben

8. Következtetések Jelen tanulmányban megpróbáltam az urszita hiedelemkörének közelebbi vizsgálatát adni. Mint láthatjuk az urszita nem egy mereven elkülönülő rontás­hiedelem típus, kapcsolatban áll más rontáshiedelmekkel, különösen a csinál­tatással. A románságnál az urszita másként értelmeződik. Míg a román hiedelmek­ben az urszita eleve elrendelt, megváltoztathatatlan sorsként jelenik meg, amely már az ember születésének pillanatában eldől, addig a gyimesi közös­ségben gyűjtött urszita hiedelmek azt bizonyítják, hogy az urszita nem a ter­mészetfeletti világ, hanem a rontó erővel bíró ember kiváltsága lehet. Ez eset­ben az urszita rontás feloldására is van lehetőség és ebben a cselekvésben részt vesznek a helyi és közösségen kívüli specialisták. A specialisták köre is differenciált. Közéjük tartoznak a román papok, szer­zetesek, de ugyanakkor a jósoknak nevezett személyek is. A specialistáknak ez utóbbi típusát vizsgáltam, akik bizonyos esetekben nemcsak a rontás fel­oldásában játszanak szerepet, de arra is kiterjed hatalmuk, hogy ártó szándék­kal cselekedjenek. Adatközlők: 1 ) Timár Teréz Született 1947. december 12-én; Gyimesfelsőlok 2) Gercuj Margit Született 1945. március 25-én; Gyimesfelsőlok 3) Ambrus Anna Született 1923. július 16-án; Gyimesfelsőlok 4) Tankó Anna Született 1931. március 5-én; Gyimesfelsőlok SALLÓ Szilárd muzeológus, néprajzkutató Csíki Székely Múzeum RO-530132 Csíkszereda, Vártér 2., Hargita megye salloszilard@freemail.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom