Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)
NÉPRAJZ - PETI LEHEL: Adaptálódás és szegregáció. A kulturális különbségek kommunikálása a cigány-magyar együttélésben egy Kis-Küküllő menti településen
kép vonatkozásában nincsenek alapvető jelentőségű módosulások, a cigányság adaptációs törekvései és sikerei ellenére sem. A cigányoknak a magyarokhoz tudatosan igazodó életformája, a gazdasági különbségek csökkenése, adott családok vonatkozásában ezek kiegyenlítődése, vagy éppen a cigányok javára billenése sem tudja megváltoztatni a cigánysággal kapcsolatos, súlyos előítéletekkel terhes mentális beállítódásokat. A két világ közötti szerkezeti távolság tehát továbbra is fennáll, a vegyes házasságok, a többségi etnikummal kialakított műrokonsági (például komasági) kapcsolatok, a cigányok életmódjának, gazdasági stratégiáinak a magyar közösséghez való közeledése dacára is. A cigány etnikum leértékelése legtöbbször a cigányságnak, mint csoportnak szól, a mindennapi életvezetésben a személyközi, falustársi, kollegiális vagy éppen műrokonsági viszonyokban nem kimondott, de szimbolikusan megalkotott. Az erdélyi falvak viszonylatában a cigány-magyar együttélés során érvényesülő kulturális attitűdöket több tanulmány is vizsgálta. 1 Ezek a tanulmányok leginkább a magyarok cigányokról alkotott mentális képének mélyértelmezését végezték el, mindamellett, hogy fontos megállapításokat tettek a cigányok részéről történő distanciateremtés helyzeteiről is. Ebben az értelmezési paradigmában a szerzők többnyire a formalizáció 3 , stigmatizáció 4 , szeparáció, szegregáció 5 , mentális/szimbolikus elkülönítés 6 fogalmaival írták le a magyar lakosságnak a cigányokhoz való viszonyulását. Vannak esetelemzések, amelyek erdélyi falvak cigány lakossága gazdasági és társadalmi súlyának jelentős mértékű megváltozásáról számoltak be a romániai rendszerváltozás utáni új konjunkturális helyzetben nehezebben mobilizálódó, gazdasági értelemben sokszor vegetáló magyar/román közösségekkel szemben. Az új helyzetben az együttélésben érvényesülő minták, szimbolikus attitűdök átértékelődése ment végbe ezekben a cigány közösségekben. Ezekben a társadalmakban ilyen szituációkban vélhetően több, komplexebb magatartás termelődött ki az elmúlt években, a magyar közösség 1 Ld. például POZSONY 2003; OLÁH 1996a. OLÁH 1999b; KOTICS 1999; FOSZTÓ 1998. FOSZTÓ 2003; TÚROS 1996; 2 Például OLÁH 1996a; BÍRÓ - BODÓ 2002. 3 FOSZTÓ 1997. 4 FOSZTÓ 2003. 5 KOTICS 1999. 6 TÚROS 1996. 7 TÚROS 1996; GAGYI 2002; POZSONY 2003.
