Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - FARKAS IRÉN: Hagyományos népi gyapjúszőttes csíkban: a cserge

máshol, láttuk az említett példákban is. 10 A juhok gyapját tavasszal lenyírták, majd megmosták forró vízzel („abálták"), ezután bő vízzel, a patakban öblítették, megszárították, megválogatták minőség szerint, kézi léhelővel (gyapjúfésülő) megfésülték, majd megfonták. A fonás szintén kézi eszkö­zökkel történt, a hagyományos orsóval és a guzsallyal, később a rokkával, melynek mindhárom típusát 11 megtaláljuk. Ezután a fonalat felvetették szövőszékre. Csíkban a régi típusú keskeny, vízszintes szövőszéket (esztováta) használták, sokáig, a 20. sz első évtizedéig, sőt a 20 sz. második feléig, csak azután honosodott meg a rövidebb, szélesebb, majd a dupla szélességű, nagy szövőszék. A 17-18. században Csíkszékben is, (hasonlóan más székely székekhez), az úrbéri munkák között megtaláljuk a fonást illetve a szövést. Az úrbéri szol­gáltatásokban a jobbágyok „komponát fonnak", 1 " a szolgáltatás az előírt mennyiségtől, a jobbágy telke és a földbirtokos szerint változó, 2-3 fonttól 6-8, illetve kilenc font súlyú mennyiséget, néhol csak kendert, általánosan kendert is, gyapjút is fonnak 4-4 fontot, ritkábban 5 singnyi megszőtt vásznat szolgáltatnak. Az önellátó gazdálkodás keretei között a fonás-szövés tehát jelentős helyet foglal el, nemcsak a parasztgazdaságokban, hanem a magasabb társadalmi rétegek, az uradalmak gazdálkodási módjában is. „Nemcsak a szolgálónépeknek, a szabad székelyeknek, annalistáknak, de maguknak a földesuraknak is gyakran kellett hasznosítanuk a természet kínálta egyébb lehetőségeket saját családjuk fenntartása, élelmezése, ruházkodása A gyapjú feldolgozását vázlatosan mutatjuk be, a szakirodalom részletezi e témát. 11 MNL. 4. k. A rokka Európában korán, a 13. sz. meghonosodott, a paraszti háztar­tásban a 17-18. sz. óta terjedt el nálunk, szélesebb körben a 19. században. Akár a guzsalyok esetében, a rokka mindhárom típusa: az álló, ferde vagy kecskerokka, a vízszintes rokka, kézzel, majd lábbal meghajtott típusa is létezett egymás mellett. L. a Csíki Székely Múzeum gyűjteményét. A guzsalyok két fajtája ismert: egyszerű mukaeszköz, és a cifra guzsaly (szerelmi ajándék), amit általában nem használnak. 12 Az 1785-86-os és az 1820-as összeírások. Az úrbéri törvények szerint a jobbágyok, kötelesek a maga által termesztett kenderből vagy lenből urbarialis dézsmát vagy kilencedet megadni, vagy helyette a földesúr által adott rostból font fonalat szolgáltatni, a telek nagyságának függvényében kevesebb-több mennyi­séget. 2. MNL kompona szócikke egy fejősjuh után járó, változó túrómennyiség megjelölésére vonatkozik. Bizonytalan súlymennyiség, a megadott példa szerint fél kompona 16 fontot, egy kompona 22 fontot jelentett. Ezzel szemben, az össze­írásban a komponát mint úrbéri szolgáltatást emlegetik, változó mennyiséget jelöl. Meghatározására más magyarázatot nem találtam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom